Édes Gábor

beosztott lelkész

„Hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére.” (Ef 4,12 )
Édes Gábor teológiai tanulmányai befejezésével 2016 óta ifjúsági lelkészként szolgál gyülekezetünkben feleségével, Virággal, aki aktívan segíti őt az ifjúsági munkában.

Az én történetem ott kezdődik, hogy Istennek átadott életű szüleim Istentől ajándékba kaptak engem. Szeretettel fogadtak be ötödik gyermekként, és a Gábor nevet adták nekem, ami azt jelenti: Isten embere. Ekkor még csak név szerint lettem az, de eljött az idő, amikor az egyik evangelizációs alkalmon megtörtént az a csoda, hogy új életet és új nevet kaptam Istentől. Isten úgy döntött, hogy az Ő emberévé fogad engem. Nem azért, mert olyan jó lennék, vagy mert tettem volna érte valamit, hanem egyedül az Ő kegyelméből. Attól kezdve hittel mondhatom a Káté első kérdés-feleletével együtt: „nem az önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok.”
Hálát adok Istennek, hogy erre a felismerésre már fiatalkoromban eljuthattam, és hálás vagyok azért, hogy Isten engedte, hogy szolgáljak Neki az Ő dicsőségére. Mindig is nagyon jó volt fiatalok között lenni és szolgálni feléjük, de alapvetően az érdeklődésem nem ebbe az irányba vitt, hanem inkább a mérnöki tudományok világába. Viszont Jézus ezt mondja az Ő szolgáiról: „Aki nekem szolgál, az engem kövessen...” (Jn 12,26). És az Úr Jézus arra hívott el, hogy arról tegyek bizonyságot, amit Ő tett értem és minden emberért. Ezzel az Igével választott pályát nekem: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket” (1Pt 2,9).
Hálás vagyok, hogy ezt a szolgálatot végezhetem, mert azt látom, hogy Isten látta a vágyaimat, tálentumaimat, és egy olyan utat adott, ahol ezeket kamatoztathatom az Ő dicsőségére. Szolgálatom egyik meghatározó Igéje a következő: „Hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére.” (Ef 4,12 ). Legnagyobb örömöm, amikor azt látom, hogy fiatalok és gyülekezeti tagok elkezdik használni azokat az ajándékokat, amiket Istentől kaptak. Arra vágyom, hogy azok, akik között szolgálok, felkészített szolgák, Isten katonái lehessenek.
Isten embereként hálás vagyok, hogy nekem is megadta társamat, Virágot, akivel elmondhatjuk, hogy egymás „emberei” vagyunk, amiért nagyon hálásak lehetünk. Segítőtársat kaptam benne, amit úgy éltünk meg, ahogyan azt az ének is mondja Istenről: „mint titkos bánya mélyében formálja terveit”. Ennek a titkos tervnek része az is, hogy Isten szolgálati lehetőséget adott itt, a Fasorban, ahol egy olyan örökségnek lehetek részese, amit Isten hűséges szolgáin keresztül munkált. Szeretném elődeim nyomdokait követve az Élő Istent odaszánt élettel szolgálni.


Édes Gábor lelkipásztor pünkösdi köszöntője ITT olvasható.
A Reformáció hétről hétre című tévésorozat műsorában (2017).