Határtalanul pályázat
A 2022-23-as tanévben újra járhattak tanulóink ott, "ahol kétszer kel fel a Nap".
A határtalanul pályázatról bővebben az Iskolánkról menü alatti Pályázatok almenüben olvashatnak.
Határtalanul Program 2023
Nagyvárad
A magyar múlt szempontjából rendkívül gazdag történelmi és kulturális örökséggel bíró Nagyvárad városa napjainkban Románia északnyugati részében, a Sebes-Körös két partján terül el. Bihar megye (románul Județul Bihor) központja, s egyúttal a régió legjelentősebb települése
A XI. században Szent László királyunk alapította, melyet méltán nevezhetünk a Kőrös-parti Párizsnak.
Megtekintettük az impozáns római katolikus székesegyházat, belső terében a barokk építészeti stílus jegyeit is tanulmányozhatták a tanulók.
Körösfő
Körösfő, a kalotaszegi falvak gyöngyszeme. Az erdélyi településen találkozhatunk a kalotaszegi népművészet termékeivel, az egyik legszebb református templommal és Rákóczi szőnyegével is.
Körösfő 1276-os első írásos emléke összefügg a falu történetével, itt már olvasható utalás egy templomról, amelyet a tatárok és a törökök is felgyújtottak. A középkori templomi alapokra épült fel később a református templom, amit egy földrengés és szélvihar ledöntött. A mai, végleges formájában, a négy fiatornyos református templom kazettás mennyezettel 1764-ben épült fel. A templom nemcsak kívülről gyönyörű, hanem a belső népi díszeivel és a kazettás mennyezettel egy igazi műremek.
A kalotaszegi falvak közül Körösfő volt az, amely az 1800-as évek végén felélesztette a kalotaszegi népművészetet, főként a varrottas kézimunkák készítésének hagyományát és a mai napig komolyan foglalkozik ezzel a népi iparággal. Ez különösen érdekes volt számunkra, mivel Budapesten, a Julianna iskolában, a tanárnők iskolai ünnepségeken viselt ünnepi viselete is eredeti kalotaszegi öltözet.
A templomban elénekeltük a „Körösfői kertek alatt” című népdalt. A még az iskolában tanult versszak mellé a körösfői idegenvezetőnktől új versszakot is tanultunk.
Ezután tovább folytattuk utunkat szállásunk Torockó felé. Sajnos egy útépítés miatt több órát vesztegeltünk az autóbuszban, így 21.15-re értünk szállásunkra. Mindenki jóízűen elfogyasztotta a várva várt vacsorát.
A korábban, még Budapesten elkészített szobabeosztási terv szerint a tanulók elfoglalták szobáikat.
Torockó (Rimetea) község Romániában Fehér megyében található.
Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek.
Szállásunk a Székelykővel szemben, festői környezetben helyezkedett el.
A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.
Vendéglátónk, János, nagyon kedves házigazda. Minden nap bőséges és változatos reggelivel és háromfogásos vacsorával várt bennünket. A tanulók többször is kérhettek repetát. Senki sem maradt éhes. Az egyéni érzékenységgel rendelkező, gluténmentes diétát folytató diákunk is kapott számára megfelelő ellátást.
2. nap
Nagyenyed
Az országos hírű református kollégiuma révén az erdélyi közművelődés egyik fellegvárának méltán nevezhető Nagyenyed városa Torda és Gyulafehérvár között nagyjából félúton található. Az intézmény napjainkban alapítója, a kiemelkedő jelentőségű erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor nevét viseli.
Megtekintettük Bethlen Gábor mellszobrát, meghúztuk az iskolába hívogató harang kötelét. A benti tantermeket is megtekinthettük. Idegenvezetőnk demonstrálta, hogy korábban milyen fegyelmező eszköz (pálca) állt a tanárok rendelkezésére.
A Bethlen Gábor Kollégium alatt több mint 200 éves borpince található.
Gyulafehérvár
Erdély ősi történelmi fővárosa Gyulafehérvár (vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvárnak is szokták hívni). Itt volt 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, ma Fehér megye székhelye.
A város virágkorát Bethlen Gábor fejedelemsége idején élte.
Fejedelmek és püspökök temetkezési helye van itt, és ide menekült Izabella királyné is Buda elfoglalásakor. Katedrálisában királyt koronáztak, a csillagvizsgálóból lett gyűjtemény könyvtára pedig ritka kódexeket őriz.
Hunyadi a mai napig Gyulafehérvár egyik jelképének számító római katolikus székesegyház építéséhez is jelentős mértékben hozzájárult, szarkofágja jelenleg is itt látható.
Megnéztük a püspöki palotát, templomot, majd elsétáltunk a gyönyörű bejárati kapuhoz. Idegenvezetőnk Böjte László volt, aki utána az ottani árvaházban megvendégelt bennünket lángossal. Közben beszámolt a Böjte Csaba által alapított árvaházak helyzetéről.
3. nap
Torda
Ezen a napon Tordára utaztunk, ahol megtekintettük a sóbányát és túráztunk a hasadékban.
A sóbánya évszázadok óta működik. Az 1200 méter vastagságú sóréteget a rómaiak kezdték kitermelni. A későbbi századok során a nagy mennyiségű só felszínre hozása fellendítette a kereskedelmet gazdaságilag megerősítette ezt a térséget. A munka a sóbányában 1932-ben állt le. A világháború alatt légvédelmi búvóhelyként szolgáltak a tárnák a lakosság számára, a háború után pedig sajtot érleltek a járatokban.
Jelenleg turisztikai látványosságként és gyógyhelyként működik. A benti hőmérséklet 10-12 Celsius fok. Erről már az utazás előtt tájékoztatást kaptunk, így mindannyian hoztunk meleg dzsekiket, pulóvereket. Nem lifttel, hanem gyalog mentünk le a mélybe, így meg tudtuk nézni a felírt évszámokat, amikor az adott rétegben elkezdődött a munka. Lent óriáskerék, ping-pong asztalok, minigolf pálya, billiárd asztalok, csónaktúra is fokozta a szórakozási lehetőségeket.
A sóbánya után a tordai hasadék okozott számunkra nagy kihívást. Vadregényes tájakon haladtunk. Egyes szakaszokon nagy odafigyeléssel, óvatossággal, egymásra is fokozottabban figyelve haladtunk.
4. nap
Székelykő
A legnagyobb kihívás azonban a negyedik napon várt ránk. Megmásztuk az 1129 m magas Székelykőt. Reggel még köd borította a települést, amikor elindultunk. Büszkék vagyunk arra, hogy minden tanuló feljutott a csúcsra. Lefelé más útvonalon jöttünk. Leérkezéskor a busz várt bennünket friss meleg kürtős kaláccsal.
Ezután a busz visszament a szállásra a csoport többségével. Öt tanuló néhány nevelő kíséretében még megmászta a közeli várat is!
5. nap
Kolozsvár
A várost Erdély nem hivatalos fővárosának tekintik. 1790–1848 és 1861–1867 között az Erdélyi Fejedelemség hivatalos fővárosa volt. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitarianizmus bölcsőjeként.
Megnéztük Mátyás szülőházát és a híres Mátyás szobrot. Nagyot fagyiztunk, készítettünk csoportfotót és hazafelé vettük az irányt.
Megálltunk még a Királyhágónál és gyönyörködtünk a tájban.
A tervek szerint este 8 órára érkeztünk vissza Budapestre.
Felejthetetlen élményt jelentett ez az öt nap.
Visszaérkezésünk után néhány nappal élménybeszámolót tartottunk az iskolánkban a felső tagozatos osztályoknak az útról.
Képes beszámolónkat ITT találják.
Határtalanul Program 2023
Kirándulás Erdélybe
2023. június 5-9.- nap
Nagyvárad
A magyar múlt szempontjából rendkívül gazdag történelmi és kulturális örökséggel bíró Nagyvárad városa napjainkban Románia északnyugati részében, a Sebes-Körös két partján terül el. Bihar megye (románul Județul Bihor) központja, s egyúttal a régió legjelentősebb települése
A XI. században Szent László királyunk alapította, melyet méltán nevezhetünk a Kőrös-parti Párizsnak.
Megtekintettük az impozáns római katolikus székesegyházat, belső terében a barokk építészeti stílus jegyeit is tanulmányozhatták a tanulók.
Körösfő
Körösfő, a kalotaszegi falvak gyöngyszeme. Az erdélyi településen találkozhatunk a kalotaszegi népművészet termékeivel, az egyik legszebb református templommal és Rákóczi szőnyegével is.
Körösfő 1276-os első írásos emléke összefügg a falu történetével, itt már olvasható utalás egy templomról, amelyet a tatárok és a törökök is felgyújtottak. A középkori templomi alapokra épült fel később a református templom, amit egy földrengés és szélvihar ledöntött. A mai, végleges formájában, a négy fiatornyos református templom kazettás mennyezettel 1764-ben épült fel. A templom nemcsak kívülről gyönyörű, hanem a belső népi díszeivel és a kazettás mennyezettel egy igazi műremek.
A kalotaszegi falvak közül Körösfő volt az, amely az 1800-as évek végén felélesztette a kalotaszegi népművészetet, főként a varrottas kézimunkák készítésének hagyományát és a mai napig komolyan foglalkozik ezzel a népi iparággal. Ez különösen érdekes volt számunkra, mivel Budapesten, a Julianna iskolában, a tanárnők iskolai ünnepségeken viselt ünnepi viselete is eredeti kalotaszegi öltözet.
A templomban elénekeltük a „Körösfői kertek alatt” című népdalt. A még az iskolában tanult versszak mellé a körösfői idegenvezetőnktől új versszakot is tanultunk.
Ezután tovább folytattuk utunkat szállásunk Torockó felé. Sajnos egy útépítés miatt több órát vesztegeltünk az autóbuszban, így 21.15-re értünk szállásunkra. Mindenki jóízűen elfogyasztotta a várva várt vacsorát.
A korábban, még Budapesten elkészített szobabeosztási terv szerint a tanulók elfoglalták szobáikat.
Torockó (Rimetea) község Romániában Fehér megyében található.
Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek.
Szállásunk a Székelykővel szemben, festői környezetben helyezkedett el.
A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.
Vendéglátónk, János, nagyon kedves házigazda. Minden nap bőséges és változatos reggelivel és háromfogásos vacsorával várt bennünket. A tanulók többször is kérhettek repetát. Senki sem maradt éhes. Az egyéni érzékenységgel rendelkező, gluténmentes diétát folytató diákunk is kapott számára megfelelő ellátást.
2. nap
Nagyenyed
Az országos hírű református kollégiuma révén az erdélyi közművelődés egyik fellegvárának méltán nevezhető Nagyenyed városa Torda és Gyulafehérvár között nagyjából félúton található. Az intézmény napjainkban alapítója, a kiemelkedő jelentőségű erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor nevét viseli.
Megtekintettük Bethlen Gábor mellszobrát, meghúztuk az iskolába hívogató harang kötelét. A benti tantermeket is megtekinthettük. Idegenvezetőnk demonstrálta, hogy korábban milyen fegyelmező eszköz (pálca) állt a tanárok rendelkezésére.
A Bethlen Gábor Kollégium alatt több mint 200 éves borpince található.
Gyulafehérvár
Erdély ősi történelmi fővárosa Gyulafehérvár (vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvárnak is szokták hívni). Itt volt 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, ma Fehér megye székhelye.
A város virágkorát Bethlen Gábor fejedelemsége idején élte.
Fejedelmek és püspökök temetkezési helye van itt, és ide menekült Izabella királyné is Buda elfoglalásakor. Katedrálisában királyt koronáztak, a csillagvizsgálóból lett gyűjtemény könyvtára pedig ritka kódexeket őriz.
Hunyadi a mai napig Gyulafehérvár egyik jelképének számító római katolikus székesegyház építéséhez is jelentős mértékben hozzájárult, szarkofágja jelenleg is itt látható.
Megnéztük a püspöki palotát, templomot, majd elsétáltunk a gyönyörű bejárati kapuhoz. Idegenvezetőnk Böjte László volt, aki utána az ottani árvaházban megvendégelt bennünket lángossal. Közben beszámolt a Böjte Csaba által alapított árvaházak helyzetéről.
3. nap
Torda
Ezen a napon Tordára utaztunk, ahol megtekintettük a sóbányát és túráztunk a hasadékban.
A sóbánya évszázadok óta működik. Az 1200 méter vastagságú sóréteget a rómaiak kezdték kitermelni. A későbbi századok során a nagy mennyiségű só felszínre hozása fellendítette a kereskedelmet gazdaságilag megerősítette ezt a térséget. A munka a sóbányában 1932-ben állt le. A világháború alatt légvédelmi búvóhelyként szolgáltak a tárnák a lakosság számára, a háború után pedig sajtot érleltek a járatokban.
Jelenleg turisztikai látványosságként és gyógyhelyként működik. A benti hőmérséklet 10-12 Celsius fok. Erről már az utazás előtt tájékoztatást kaptunk, így mindannyian hoztunk meleg dzsekiket, pulóvereket. Nem lifttel, hanem gyalog mentünk le a mélybe, így meg tudtuk nézni a felírt évszámokat, amikor az adott rétegben elkezdődött a munka. Lent óriáskerék, ping-pong asztalok, minigolf pálya, billiárd asztalok, csónaktúra is fokozta a szórakozási lehetőségeket.
A sóbánya után a tordai hasadék okozott számunkra nagy kihívást. Vadregényes tájakon haladtunk. Egyes szakaszokon nagy odafigyeléssel, óvatossággal, egymásra is fokozottabban figyelve haladtunk.
4. nap
Székelykő
A legnagyobb kihívás azonban a negyedik napon várt ránk. Megmásztuk az 1129 m magas Székelykőt. Reggel még köd borította a települést, amikor elindultunk. Büszkék vagyunk arra, hogy minden tanuló feljutott a csúcsra. Lefelé más útvonalon jöttünk. Leérkezéskor a busz várt bennünket friss meleg kürtős kaláccsal.
Ezután a busz visszament a szállásra a csoport többségével. Öt tanuló néhány nevelő kíséretében még megmászta a közeli várat is!
5. nap
Kolozsvár
A várost Erdély nem hivatalos fővárosának tekintik. 1790–1848 és 1861–1867 között az Erdélyi Fejedelemség hivatalos fővárosa volt. Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitarianizmus bölcsőjeként.
Megnéztük Mátyás szülőházát és a híres Mátyás szobrot. Nagyot fagyiztunk, készítettünk csoportfotót és hazafelé vettük az irányt.
Megálltunk még a Királyhágónál és gyönyörködtünk a tájban.
A tervek szerint este 8 órára érkeztünk vissza Budapestre.
Felejthetetlen élményt jelentett ez az öt nap.
Visszaérkezésünk után néhány nappal élménybeszámolót tartottunk az iskolánkban a felső tagozatos osztályoknak az útról.
Képes beszámolónkat ITT találják.