A beérkezett műveket olvashatják tanulóink a faliújságon, meghallgathatjuk az alkotók saját előadásában iskolai megemlékezéseken, ünnepeken és a legjobban sikerült írások bekerülnek az iskolaújságba is. A negyedik forduló végén jutalomban részesülnek a gyermekek.
Várjuk szeretettel gyermekeink verseit, írásait!
Részletek a címre kattintva.
3. forduló
A koronavírus járvány miatt elrendlet rendkívüli munkarend miatt a pályamunkákat elektronikusan küldjétek a
(hamarosan beírom, hogy hova!) e-mail címre
„Légy híve rendületlenül / Hazádnak, oh magyar…”
(Vörösmarty Mihály)
*
„…legyetek szilárdak, rendíthetetlenek,
buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában…”
(1Korintus 15,58)
A bibliai Igét és Vörösmarty verssorait olvasva elgondolkodtam azon,
mit is jelent nekem a haza….
mit is jelent számomra rendületlenül (rendíthetetlenül) tenni, munkálkodni valamiért…
2020 a nemzeti összetartozás éve.
Ünnepeltünk nemrégiben – a gyermekvonatok centenáriumára
emlékeztünk (100 éve indultak a vonatok Hollandiába),
ünnepelni készülünk március 15-én, amikor arra emlékezünk,
hogy 1848/49-ben milyen sokan áldozták életüket a hazánkért,
és emlékezni fogunk majd egy 100 évvel ezelőtti szomorú eseményre is,
amikor az akkori szép nagy hazánkból egy kicsi ország lett.
Folytassátok a megkezdett gondolatot – akár versben is!
Segítségül hívhatjátok más költők, híres emberek gondolatait is – ezeket is felhasználhatjátok írásotokban!
Leadási határidő: meghosszabbítva!! április 7-ig.
1. forduló
„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.”
(János 12,24)
És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg; Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg. (Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra) |
Nem haldoklik, csak más világba készül, az élet színeivel kiegészül. Új valóságot, új élményt teremt, egy cseppbe gyűjtve be a végtelent. Megágyaz, avarágyat hint magának, megőrzi minden emlékét a mának, és álmában egy új tavaszt remél. Elszenderül, csak hadd jöjjön a tél! (Aranyosi Ervin: Az ősz) |
Milyen új tavaszra ébrednél szívesen, mit szeretnél látni az ébredéskor a környezetedben?
Mi legyen, ami megváltozzék – és hogyan – a családodban, az iskolában, a szeretteid körében?
Mi sokasodna meg ebben a változásban a szárba szökkenő és kalászt hozó kicsiny kis búzaszem életének példája nyomán?
2. forduló
„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején,
íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték:
Hol van a zsidók királya, aki most született?
Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”
(Máté 2,1-2)
Milyen csillagról lehet szó? A betlehemi csillag a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt a Halak csillagképben.
A csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának.
Szokás háromkirályoknak is nevezni őket, ám a Biblia nem nevezi királyoknak őket, arról sem szól, hogy hárman volnának.
A Biblia szóhasználata alapján helyesebb a napkeleti bölcsek elnevezés.
A holdsugaras hideg éjszakában,
Mint egy fehérlő, csendes álom,
Úgy vonult el a komoly karaván.
És elöl ment a három.
(Sík Sándor)
Legyél te a negyedik bölcs!
Indulj el képzeletben a bölcsekkel a jászolhoz!
Írd meg – akár versben is –, milyen akadályokkal, nehézségekkel kellett
szembenézned az út során! Te mit vinnél ajándékba a kisded Jézusnak?
Az első és második fordulóra készített művek leadási határideje:
2019. december 9. (hétfő)
__________________________________
TOLLFORGATÓ IRODALMI VERSENY
A 2018/2019. TANÉV FORDULÓI, FELADATAI
1. forduló
„Megmutatom nektek a legkiválóbb utat.”
(1Korinthus 12,31)
Mi készteti a mesehőst arra, hogy útra keljen? Leggyakrabban elindul szerencsét próbálni. Ahány mese és mesehős, annyiféle út létezik.
A mesék hőse nekiindul, és az útja során sok kaland vár rá. Cselekedetei, döntései és tapasztalatai jellemét formálják. Fel kell ismernie a helyes utat, vagy szembe kell néznie a rosszul megválasztott útirány szükségszerű következményeivel. Mindenképp meg kell dolgoznia azért, hogy megtalálja boldogulását.
MESE
Egyszer egy baráti csapat elhatározta, hogy elindul megkeresni az elrejtett kincset.
Feltarisznyázták magukat, és nekivágtak a vándorlásnak.
Estére egy erdőbe értek. Már alig láttak, fáradtak is voltak, ezért lepihentek egy tisztáson, és nyugovóra tértek.
Másnap reggel, amikor hajnalodott, lassan ébredezni kezdtek. Idejét látták vándorútjuk folytatásának. Felcihelődtek, majd döbbenten álltak meg. Mindenfelé útjelző táblákat láttak. Most merre tovább? Olvasgatni kezdték a feliratokat…
De mi volt a táblákra írva? FOLYTASD A MESÉT!
Merre indulnak a mesehősök? Mi lesz az útjuk célja, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen befejezés vár rájuk az út végén? Mi az elrejtett kincs?
Örömteli alkotást kívánok szeretettel: Márta néni
A művek leadási határideje: 2018. november 9. (péntek)
„Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.”
(Ady Endre: Karácsony)
A rege egy ősi, csodás, olykor titokzatos történet –
sok mindenben hasonló a meséhez, mondához.
Ady Endre verse alapján gondold végig,
mi az álmod, amit szeretnél, hogy valóra váljon!
Mitől lennének boldogok igazán az emberek karácsonykor?
Mi ez a titok?
Próbáld meg lehetőleg versben megírni!
Felhasználhatod a versrészletből a költő szavait is!
Örömteli alkotást kívánok szeretettel: Márta néni
A művek leadási határideje: 2018. december 7. (péntek)
A múlt század elejének kiváló költője, egy nagyon híres újságnak, a Nyugatnak a munkatársa, szerkesztője. Nagyváradon a Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt.
Sokszor járt külföldön, megismerte más országok irodalmát, kultúráját. Nagyon szerette hazáját, egyik versében egy földobott kőhöz hasonlította magát, amely törvényszerűen visszahull a földre. Így vágyakozott vissza ő is mindig saját hazájába.
Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. |
Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomoruan magyar. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is. |
1. Érezted-e már azt, hogy valahonnan nagyon hazavágyakoztál?
Írj a honvágyadról: miként erősödött, fokozódott benned ez az érzés?
2. Mit tennél, ha valami körülmény miatt nem jöhetnél haza?
Gondold végig, mi hiányozna neked leginkább egy ilyen helyzetben!
A verses vagy prózai művek leadási határideje:
2019. március 14. csütörtök
4. forduló
Az utolsó forduló alkalmából egy igazi költői versenyre hívtuk a gyerekeket.
Ennek a fordulónak a címét nem árultuk el előre, a résztvevők itt tudták meg, mi lesz a feladatuk.
Petőfi Sándor és Ady Endre versrészleteivel (Fa leszek, ha… , Szeretném, ha szeretnének…), valamint a Ha én rózsa volnék… kezdetű dal néhány sorával hangolódtunk rá az alkotásra.
A „RÉSZ és EGÉSZ” kapcsolatának végiggondolásához Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levele adta a bibliai alapot, Sz.Pifkó Célia: Lennél-e? című versét pedig a mai kortárs irodalomból kölcsönöztük.
„Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból. Ha ezt mondaná a láb: „Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? És ha ezt mondaná a fül: „Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? Márpedig Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.”
(1Korinthus 12 – válogatott versek)
SZ. PIFKÓ CÉLIA: LENNÉL-E?
Ha egy szelet pizza volnék, lennél-e a sajtom?
Hogyha felnőtt férfi volnék, lennél-e a bajszom?
Ha egy versenyautó volnék, lennél-e a kormány?
Hogyha csokitorta volnék, lennél hab a tortán?
Ha egy számítógép volnék, lennél-e az egér?
Hogyha én egy nagy polc volnék, lennél rajta regény?
Ha egy állólámpa volnék, lennél-e a körte?
Hogyha kör volnék egy lapon, lennél-e a görbe?
Ha én egy zsebóra volnék, lennél-e a láncom?
Hogyha fodros szoknya volnék, lennél-e a ráncom?
Ha egy meleg sapka volnék, lennél-e a pompom?
Hogyha én egy mondat volnék, lennél-e a pontom?
Ha a naprendszerünk volnék, lennél-e a Napom?
Hogyha én egy kotta volnék, lennél-e a dalom?
Ha egy malacpersely volnék, lennél benne érme?
Hogyha én az élet volnék, lennél-e a része?
Írd meg elképzelésedet, vágyaidat, játssz el a gondolattal!
Ha én lennék……., te lennél a(z)….
Ha én …. lennék, lennél-e a(z)….?
Ha én …. lennék, milyen lennék? (Mit csinálnék, mit tennék, mit szeretnék?...)
___________________________________
TOLLFORGATÓ IRODALMI VERSENY
A 2017/2018. TANÉV FORDULÓI, FELADATAI
1. forduló
A várak fénykora a középkorban volt, a feudális széttagoltság idején.
A tűzfegyverek elterjedésével (15-16. század) a várak jelentősége csökkent,
a helyét az erődök és erődrendszerek váltották fel.
A főbb részei tehát a középkori várnak a torony, a védőfal, a palota,
a kápolna és a mindezek által körbezárt várudvar.
A védművek ugyanakkor bővülhetnek újabb körrel, így létrejöhet külső vár,
a meredek magaslatokon lévő várakat pedig gyakran csigaalakban bővítik lefelé.
Az érett középkorban elsősorban Németországban alakult ki az a gyakorlat,
hogy a nagyobb erődítményekben kettéválasztották a tornyot és a lakóépületet.
A várakban általában a palota felső szintjén helyezkedtek el a lakószobák.
Az első emeleti nagyteremben zajlottak a étkezések, de ott tartották az ünnepségeket, ceremóniákat és a tárgyalási napokat is. Ez alatt még több munkaszoba is volt.
Legalul helyezkedett el az élelmiszer- és a borpince.
Legtöbbször a várkápolna is benn volt a palotában, csak a nagyobb várakban kapott külön épületet az imák és istentiszteletek számára. A lóistállók, a kovácsműhelyek és a pékségek, valamit a cselédházak, a fegyverszolgák, az iparosok és a szolgák lakószobái a várfal mentén sorakoztak. A tűzveszély miatt a konyhát legtöbbször a palotán kívülre, a várudvarba építették. A körfalon belül a zöldség- és fűszerkert mellé sokszor baromfi- és disznóólat, és kutat is építettek.
A várkaput a csapórács és csapóhíd védte.
A vár tetején az öregtorony magasodott, amelyből jól szemmel tarthatták a környéket.
Egyúttal ez volt a várlakók egyetlen menedéke is, ha nem sikerült időben visszaverni a támadást. Ide csak létrával lehetett felmászni, amit azután gyorsan felhúztak maguk után.
A vár mélyén általában egy tömlöc is helyet kapott.
A zsoltáros azt vallja, hogy ilyen erős vár a mi Istenünk.
Ezzel a mondattal kezdődik az az evangélikus ének, amelyet Luther Márton írt az 1500-as évek elején, és Wittenbergben jelent meg.
A világ számos országában, így Magyarországon is, „Erős vár a mi Istenünk!” formulával köszöntik egymást az evangélikusok. Az Erős vár a protestánsok egyik legkedveltebb éneke, mozgósító hatása miatt a reformáció „harci dalának” is hívták.
Írj egy olyan történetet, elbeszélést, élethelyzetet, amelyben ez a bizonyság - akár a bibliai zsoltár szavaival, akár az ének szavaival – elhangozhat!
Az én házam az én váram (szólás)
Tervezd meg, milyen lenne a te várad, ha megépíttetnéd!
Mi minden lenne benne, ami a védelmet szolgálná?
Kik laknának benne, mi lenne a feladatuk?
Ha kedved van, készíts egy szép rajzot is az írásod mellé!
sokféle kegyelmének jó sáfárai. (1 Péter 4,10)
A sáfár azt jelenti: felügyelő. Bizalmi beosztás: a gazda és sáfára között feltétlen bizalom van, tudja róla, hogy nem herdálja el, amit rábízott.
A Biblia szerint ajándék lehet: a vezetés, a tanítás, a bölcsesség beszéde, a vendégszeretet, a bátorítás (vigasztalás), a szolgálat, a szeretet, az adakozás, a gyógyítás, a hit ajándéka.
Fedezd fel magadban, milyen lelki ajándékot kaptál Istentől, s ezt (ezeket) kinek
és hogyan tudod továbbajándékozni!
Mese
Panni az ajándékboltban nézelődött.
Karácsonyi meglepetést akart vásárolni valakinek, akit nagyon szeretett.
Nézegette a szebbnél szebb portékákat, de egyiket sem tartotta az igazinak.
Eszébe jutott egy remek ötlet: nem pénzen vett ajándékkal fog kedveskedni!
Folytasd a mesét, és adj címet is neki!
A harmadik forduló alkotásaival már a költészet napi megemlékezésünkre készülünk.
Idei ünnepeltjeink: Mátyás király és Wass Albert. A készülő írásainkhoz most ők adják a mottót.
Meghalt Mátyás király, oda az igazság!
Mátyás király alakja a magyar nép emlékezetében hősként maradt meg,
tetteihez legendák fűződtek.
Számos mese, monda szól a király igazságosságáról, arról, hogy uralkodása
során mindig a szegény emberek pártjára állt.
A legenda szerint több ízben álruhában járta az országot, hogy belelásson a
szegény nép életébe, sorsába.
Mátyás uralkodásának idején az ország népe békében élt, és ellenség, különösen
a török nem tudta a határokat átlépni.
A későbbi korok szenvedései, háborúi tükrében úgy érezték az emberek:
Mátyás uralma aranykor volt.
Jól jelzi ezt a régi mondás is: „Meghalt Mátyás, oda az igazság!”
Gondold végig, és írd meg:
Ha most itt járna köztünk Mátyás, vajon hová menne álruhában?
Mit „leplezne” le, s hogyan győzedelmeskedne ezáltal az igazság?
Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.
Wass Albert sok próbát, nehézséget megélt, szép, hosszú életutat hagyott maga mögött.
Gyönyörű versei, szívhez szóló meséi, regényei, komoly gondolatokat, mély érzéseket tükröző írásai mind-mind arról tanúskodnak, mennyire szerette hazáját, honfitársait,
a magyar tájakat. Különösen a hegyek voltak rá nagy hatással.
Gondold végig, és írd meg:
Milyen különleges élmény lehet a hegy lábánál feltekinteni a magasba,
vagy a hegy csúcsán állva lenézni a völgybe?
Akár volt már ebben részed, akár csak elképzeled – úgy öntsd szavakba,
hogy igazi irodalmi élményt szerezz vele az olvasóknak!
4. forduló
(Prédikátor 3,1)
A negyedik forduló alkalmából egy igazi költői/írói versenyre hívtuk a gyerekeket.
A bevezető versek (Károly Amy: Félig, egészen; Wass Albert: A vers) és a rímes-ritmusos játékok után a következő feladatot kapták a versenyzők:
1. Írj verset már meglévő élményeid alapján, vagy akár a vágyaid szerint!
Mit vársz a nyártól, milyen élményeket szeretnél megélni a szünidőben?
Felhasználhatod a segítő szavakat vagy a rímeket – de más szavakkal,
más gondolatokkal is megírhatod a versedet!
2. Ha prózában szeretnél alkotni:
Írj levelet a szüleidnek (testvérednek, barátodnak….) arról, hogy hogyan várod a nyarat!
rég volt, öcsikém, húgocskám, nagymama, nagypapa
este – ligetre apa – anya tóba – lakója csengő - erdő
táj – száll szépen - réten vakáció – papírhajó hegyre - tengerre
néznek - fények
A 2016/2017-ES TANÉV FORDULÓI, FELADATAI
1. forduló
„Mindeddig megsegített bennünket az Úr!” (1Sámuel 7,12)
Az ünnepi hetünkre készülve iskolánk születésnapjának 90. évfordulóját ünnepeltük. Erre készültek a köszöntő versek.
2. forduló
„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én.” (Kosztolányi Dezső)
November 13-a, a magyar nyelv napja. 1844-ben V. Ferdinánd király ezen a napon szentesítette azt a törvényt, amely a magyart államnyelvvé tette. Ennek emlékére az Országgyűlés 2011-ben nyilvánított ezt a napot a magyar nyelv napjává.
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. De hogy ne csak az elfogultságunk szóljon: mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről?
Néhány idézet:
"A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet". (Jacob Grimm)
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság." (Erbersberg bécsi tudós)
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
(George Bernard Shaw drámaíró)
„A magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
(Ove Berglund svéd orvos és műfordító)
a) Gyűjtsd össze 10 kedvenc szavadat, és írj velük egy verset!
(Téma: szabadon választott – kedvenc szavaktól függően.)
Írásban emeld ki ezeket a szavakat (vastagon szedve, nagy betűkkel)!
b) „És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” (Filippi 2,11)
Ez már kicsit karácsony felé mutat – dolgozik bennünk a felismerés: megszületett a Megváltó, a Szabadító, a Megtartó Úr. Őt dicséri minden nyelv – dicsérjük mi is ebben a közelgő adventi várakozásban!
A munkák leadási határideje: december 5. hétfő
3. forduló
(2 Timóteus 4, 7)
Közös templomi áhítatainkon sportról, harcról, küzdelemről hallhatunk hétről hétre. Tollforgató versenyünk soron következő fordulóját is e kulcsszavakhoz kötjük. A Bibliából idézett gondolat Pál apostol egyik leveléből való.
Nemes harcot sokan vívnak napjainkban is: elsősorban hívő, Jézus Krisztusnak átadott életű emberek. Mindezt csak szeretettel lehet tenni, Istentől indíttatva – emberségesen.
„Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak…" (Balassi Bálint)
A szépirodalomból vett idézet szintén egy régi korból, a magyar történelem figyelemreméltó időszakából maradt ránk.
Egy későbbi korban, az ellenreformáció idején ugyancsak emberségről adott példát de Ruyter holland admirális, aki kiszabadította a magyar gályarab prédikátorokat. Huszonhat agyonkínzott, bátor hitvallót vett fel a hajójára. Ezek a lelkipásztorok nem voltak hajlandók engedni a három „H” feltételnek: nem mondtak le sem a hitükről, sem a hivatásukról, sem a hazájukról életben maradásukért.
Gondoljátok végig e két mottót, és keressetek olyan embereket környezetetekben, akikre valamilyen módon illik e megfogalmazás.
(Vagy ha te szeretnél olyanná válni, mint akit így megismertél!)
Írjatok erről újságcikket, verset, novellát!
Reméljük, sokan lesztek – és sokan leszünk olyanok, akik nagy érdeklődéssel olvassuk majd ezeket!
ÜNNEPLŐ LÉLEKKEL
„Az ünnepnap azért kápráztat el,
Mert szürke napokból ragyog elő,
Ritkán, ahogy a nyakláncban tüzel
Itt-ott egy-egy igazi drágakő.”
(Shakespeare)
az ünnepeket.
Izgalommal, várakozással készülünk ezekre a kitüntetett napokra, alkalmakra.
Idén itt az iskolában is sokat ünnepeltünk, sok szívet melengető,
elgondolkodtató megemlékezést éltünk át együtt.
Írjatok arról, hogy mit jelentenek számotokra az ünnepek
az iskolában, a családotokban, a baráti körötökben!
Mely ünnepeket várjátok a legjobban,
hogyan készültök ezekre?
Volt-e olyan maradandó élmény az életedben,
amely még a hétköznapot is ünnepivé tudta tenni?
Segítségül most is kaptok két idézetet – egyiket a Bibliából,
másikat egy híres magyar grafikusművész tollából –,
ami köré tudjátok fonni az érzéseiteket, gondolataitokat.
*
„És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén,
hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek,
és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.”
(1 Mózes 1,14)
*
„Ha a lelkünk egymáshoz ér,
az adja az ünnep igazi értékét és melegét.”
(Simon András)
Áldott munkálkodást, alkotást kívánunk mindenkinek!
A munkák leadási határideje: május 22. hétfő
A KORÁBBI ÉVEK FELADATAI
2015/16.
1. forduló:
„Erőm és pajzsom az Úr, benne bízik szívem.” (Zsoltárok 28,7)
„Elhűlnétek, látva rettenetes pajzsát...” (Arany János:Toldi – Előhang)
Leadási határidő: november 2. hétfő.
2. forduló:
Téma: Születésnap
„Várj, ember szíve, készen….” (Thilo Valentin verse – 312. dicséret)
„Ez az a nap, amelyet az Úr rendelt: örvendezzünk és vigadjunk ezen!” (Zsoltárok 118,24)
Leadási határidő: december 3. csütörtök.
3. forduló:
„Isten, áldd meg a magyart!”
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Kölcsey Ferenc 1823 januárjában Szatmárcsekén írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Himnuszt. A kézirat tanúsága szerint január 22-én tisztázta le (öntötte végleges formába) a verset. A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. Hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először.
1989 óta január 22-én megünnepeljük nemzeti imádságunk születésnapját. Ez a nap lett a magyar kultúra napja. Idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékeznek a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.
Írd meg:
1. Te hogy érzel, mi járja át a szívedet, amikor valamely jeles alkalmon (templomban, ünnepségen, sportversenyen, évfordulón) meghallod vagy együtt is énekeled másokkal a Himnuszt? Mit jelent számodra nemzeti imádságunk?
2. Vajon mitől lehet jeles napunk a magyar kultúra napja? Olyan sok tevékenység, harc, küzdelem, alkotás tölti meg – mint fogalmat – tartalommal. Te ennek mely részére vagy büszke? Mit tennél – ha tehetnél – a magyar kultúra fejlesztése, gazdagítása érdekében?
Mely területét, ágát kedveled, szereted népünk kultúrájának? Mi a legnagyobb kincse nemzeti kultúránknak a te látásod szerint?
Leadási határidő: január 20. szerda
A korábbi évek versenykiírásai és eredményei ITT olvashatók.