Tisztújítás

2017 tavasza

A 270. Hajnal Cserkészcsapat életében változások következtek be 2017 februárjától. Kun Rebeka, aki korábban a dunaföldvári 105. számú IV. Béla Cserkészcsapat tagja volt, féléves kitartó munka és képzési folyamat eredményeképpen megszerezte a cserkész segédtiszti képesítést, ezt követően pedig mindenki nagy örömére elfogadta a meghívást fasori cserkészcsapatunk vezetői posztjára.

A 270. Hajnal Cserkészcsapat életében változások következtek be 2017 februárjától. Kun Rebeka, aki korábban a dunaföldvári 105. számú IV. Béla Cserkészcsapat tagja volt, féléves kitartó munka és képzési folyamat eredményeképpen megszerezte a cserkész segédtiszti képesítést, ezt követően pedig mindenki nagy örömére elfogadta a meghívást fasori cserkészcsapatunk vezetői posztjára. Én az elmúlt közel 4 évi szolgálatomat követően egy kicsit visszavonulok, s engedem az ifjúságot kibontakozni.

Most is örömmel tölt el, ha  visszaemlékezem 2013-ra, amikor Somogyi Péter lelkipásztorral elkezdtünk arról beszélgetni, milyen jó lenne a Fasorban újraéleszteni az 1923. október 13-án megalakult cserkészcsapatot, mely az utóbbi majd' 25 évben nem volt aktív. Abban az időben én a Magyar Cserkészszövetségnél dolgoztam. Talán ez is vezette arra lelkipásztorunkat, hogy megkérdezze, van-e kedvem foglalkozni a gyülekezetben ezzel a témakörrel. Én örültem, hogy rám talált egy olyan szolgálat, amit tényleg én tudtam elvégezni. Akkor és ott a helyemen voltam, szükség volt a tapasztalatomra, ismereteimre. Ez nagyon motivált és megerősített. Nagy lendülettel fogtunk bele a műhelytalálkozók szervezésébe, hogy kialakítsuk a működési feltételeket az újjáéledő cserkészcsapat számára. Kis Csaba volt ebben az időszakban a segítségemre sok mindenben. A presbitérium támogatása is sokat jelentett. Úgy éreztük, hogy a csapat újjáélesztése gyülekezeti igény, s mindenki mögöttünk állt támogatóként. Mivel gyermekként nem voltam cserkész, részt vettem egy alapozó képzésen, ahol sok elméleti és gyakorlati ismeretre tettem szert. Természetesen a kiesett gyermekkori cserkészélményeket ezek nem pótolták. Sokat jelentett viszont, hogy hivatali oldalról már ismertem a cserkészmunkát.
Időközben a munkahelyem megváltozott, a fasori cserkészcsapat pedig beindult. Eleinte két, mára három őrsbe szerveződtünk. Évente elvittük a gyermekeket tavaszi és őszi portyákra, kirándulásokra, de az év csúcspontja mindig a nyári tábor volt. Rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak. Mindenről tudósítottunk honlapunkon és Facebook-oldalunkon. A 6-8  fős vezetői stábunkat, melyet „törzsnek” hívunk, általában 2-3 őrsvezető, valamint Csaba, Anetta és magam tettük ki. Tudjuk, hogy a gyülekezetből is többen támogatnak bennünket alkalmankénti segítséggel, imával, önkéntes munkával. Ezekre is nagy szükség van. Már megszoktuk, hogy a csapat folyamatos megújulásban van. Az első két évben több őrsvezető csak fél éven keresztül maradt nálunk, de újrainduló csapatként nagyon hálásak vagyunk a munkájukért. Mára a törzs talán hosszabb távra tervez, hisz Kun Rebeka már több mint 2 éve, barátja, Németh Kristóf lassan 1 éve, és testvére, Kun Kármen bő fél éve segíti a 270. Hajnal Cserkészcsapatban zajló munkát. Mindhárman őrsvezetők, s aktívan részt vesznek a 2017. évi nyári tábor szervezésében, mely idén Ábrahámhegyen lesz.

Vezetőként búcsúzom a 270. Hajnal Cserkészcsapattól, az elmúlt 4 éves munka gyümölcsét átadom Rebekának, aki képzett cserkész segédtisztként örömmel vállalta a csapat irányítását. Rebekát leginkább a cserkészek szülei ismerik, mert még nem a gyülekezet tagja. Reméljük, hogy a különböző programokon egyre többen megismerhetik. Addig is olvassa mindenki nyitottsággal új cserkészparancsnokunk bemutatkozását, akinek a munkáját a háttérben mentorként, gyülekezeti kapcsolattartóként, önkéntesként én is igyekszem tovább segíteni.
 

Kedves Testvéreim!

Kun Rebeka vagyok, a 270. Hajnal Cserkészcsapat újdonsült vezetője. Társaimmal és vezetőimmel azon dolgozunk, hogy a kezünk alatt összefogott gyermekek több élményben és kalandban részesüljenek a természet lágy ölén, valamint tudásunk és tapasztalataink átadásával szeretnénk őket segíteni az Isten felé növekedésben.
Cserkészéletemet Dunaföldváron, a 105. számú IV. Béla Cserkészcsapatban kezdtem meg a Bromélia őrs tagjaként 2006-ban. 2012-ben már a Magyal őrs tagjaként negyedmagammal sikeresen elvégeztem a Bugaci Őrsvezető Képzőt. Az élet sajnos úgy hozta, hogy hiába volt meg a lelkesedésem, akkor még nem lett nekem őrs rendelve. Később úgy alakult, hogy Budapestre kellett költöznünk, aminek eredménye, hogy pár év inaktívan telt számomra az otthoni csapatban.
2014 decemberében Hegyi Armand közreműködésével kerültem ide Hozzátok, a Hajnalba. Csodálatos lehetőségként éltem ezt meg, és új lendületet adott cserkészéletemnek. A Jegesmacik a mai napig a szívem központi helyén vannak. Nagyon szeretek velük lenni, jó látni, ahogy fejlődnek. Minden héten örömmel sietek hozzájuk, és készülök nekik a programokkal. Szívemen viselem a csapatom sorsát, és hiszem, hogy a nehézségek ellenére jó kezekben vagyunk.
Szeretném megköszönni a bizalmat és a sok támogatást, amit kapunk Tőletek.

Áldás, békesség!