Kirándulás Erdélybe
2024. május 10-14
1. nap
Reggel mindenki a csomagját átnézve felszállt a buszra, integetések kíséretében elindultunk a nagy kalandra. Útközben pihenőket tartottunk. Határátkelőn némi bonyodalom ütötte fel a fejét, amit 2 óra várakozás után sikerül megoldani és tovább tartott az egész csapat. Sajnos, így kimaradt a Nagyvárad város látogatása.
Körösfő
1276-ban Crisfeu néven említik először. Az Árpád-korban ez a terület a Kalota és az Almás folyó forrásvidékével együtt Biharhoz tartozott, a váradi püspökséghez. De 1282-ben már Kolozs vármegyéhez sorolják. A trianoni békeszerződésig, majd 1940 és 1944 között újra magyar fennhatóság alatt Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 1910-ben 1073, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1992-ben társközségeivel együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt. Körösfő 1276-os első írásos emléke összefügg a falu történetével, itt már olvasható utalás egy templomról, amelyet a tatárok és a törökök is felgyújtottak. A középkori templomi alapokra épült fel később a református templom, amit egy földrengés és szélvihar ledöntött. A mai, végleges formájában, a négy fiatornyas református templom kazettás mennyezettel 1764-ben épült fel. A templom nemcsak kívülről gyönyörű, hanem a belső népi díszeivel és a kazettás mennyezettel egy igazi műremek. A templomban látható egy valódi, történelmi ritkaság is. II. Rákóczi György török imaszőnyege. Az erdélyi fejedelem Kolozsvár előtt, a szászfenesi-csatában ütközött meg a budai török basa által vezetett hadtesttel 1660. májusában. A csatában mintegy 14 ezer magyar fiatalt halt meg vagy esett fogságba.
 
Gyerekek érdeklődően hallgattak a helyi lakost, aki szívesen bemutatta a templomot. Ezután énekeltünk egy dicsőítést, ami nagyon szép volt. Templom látogatása után folytattunk az utunkat és megérkeztünk a szállásra, ahol finom és meleg vacsora várt ránk. Utána mindenki elfoglalta a szobáját és nyugovóra tért.
2. nap
Nagyenyed
 Erdély szívében, Fehér megyében áll a dicső múltú, a történelem viharaiban sokszor újjáépített Nagyenyed. Gyulafehérvártól 30 km-re északra a Maros jobb partján fekszik. Legmagasabb pontja az Őrhegy (367 m). A város fő látnivalója a vár, a kerített város, tíz méter magas falaival, a falakon belül pedig a XIV. századi református és XIX. század második felében épült német evangélikus templommal. Nagyhírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította (ma Bethlen Gábor Kollégium), ahol kiváló tanárok tanítottak, sok neves ember került ki falai közül.
A Bethlen Gábor Kollégium elemi tagozata 1990 óta a tanítóképző gyakorló iskolájaként működik. Felújított osztálytermekben, korszerű felszerelések birtokában zajlik az oktatás. Interaktív tábla, nyomtató, fénymásoló, Cd lejátszó, vetítő stb. teszi gördülékenyebbé a pedagógus munkáját, a tanulók pedig a modern eszközöknek, a felkészült, hivatástudattal rendelkező pedagógusoknak köszönhetően sajátítják el a tananyagot.
Látogatás során Szőcs Ildikó igazgatónő tarott nekünk egy előadást az iskola történetéről, elmondta milyen a magyar nyelvi oktatás Erdélyben. Továbbá meglátogattunk az iskola termeit, sportcsarnokát és természettudományi múzeumot, amely nagyon megtetszett a diákoknak.
 
 

Gyulafehérvár
Gyulafehérvár történelmi központja 1991 óta a világörökség javaslati listáján szereplő helyszín. Az ókori római Apulum erődítésén belül elhelyezkedő műemlékek különböző korszakokat képviselnek. A középkori óvárost egy 1714–1735 között épült fal veszi körül. Itt található a 13. századi székesegyház, a régi püspöki palota, amely a 16. században fejedelmi palotává lett, a jelenlegi püspöki palota, az Apor-palota, a Batthyáneum, illetve az 1922-ben épült ortodox katedrális. A vár már 997-ben létezett: I. István a vár egyik kapujára szegeztette ki Koppány testének egy darabját. A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma. 1991 óta az épület a Gyulafehérvár történelmi központja helyszín részeként a világörökség javaslati listáján szerepel.
A látogatás előtt idegenvezető Böjte László megvendégelte minket finom lángossal, ezután bemutatta az Érséki székesegyházat és a várat.
 
 
3. nap
Torda
Ez a nap a legemlékezetesebb volt számunkra. Először is sóbányába tartottuk.
A több mint 13 millió éves erdélyi sókészlet elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, mely a későbbi tektonikus mozgások eredményeképpen az Erdélyi-medence nyugati és keleti részén tömbösült. Ennek részeként Torda észak-keleti részén a fellelt, csaknem 1200 méter vastagságú sóréteget már a rómaiak megkezdték kitermelni. A munka a tordai sóbányában 1932-ben állt le. A világháború alatt légvédelmi búvóhelyként szolgáltak a tárnák a lakosság számára, a háború után pedig sajtot érleltek a járatokban. Sóbányában is sok érdekességet láttunk. Szabad időben gyerekek kipróbálhatták az ott lévő szórakoztató programokat, olyanokat, mint: ping-pong, billiárd, óriáskerék stb.  De ami maradandó emlék volt, az biztosan az, hogy ahogy le, ugyanúgy fel is gyalog mentünk.
 

Ezután nemcsak a tordai hasadék volt számunkra kihívás, hanem az időjárás is. De ennek ellenére elindultunk. Eső, keskeny utak, nehéz útrészek nem ijesztették el a csapatot, hanem jobban összekovácsolta a gyerekeket. Egymásnak segítve megtettünk az utat és boldogan vártunk a buszt, amely elvitt minket a szállásra, hogy tudjunk pihenni egy ilyen mozgalmas nap után.
A nap margójára pedig ellátogattunk a helyi mezőgazdasági tevékenységet, pontosabban a tehenek tenyésztését. Gyerekek közelről láthatták a teheneket és betekintést kaptak egy mezőgazdaság működésébe.
 
 
 
4. nap
Székelykő
Tordai hasadék nem a legnagyobb kihívás volt, mivel ott várt ránk a Székelykő, amely 1129 m magas. Nem volt könnyű az út, de sikerült felérni a csúcsra, amelyről mesés kilátás nyílt. Kicsit megpihenve, folytattuk az utunkat. Útközben gyerekek sokat játszottak, békákat mentettek. Amikor a szállásra értünk, már ott várt ránk a finom kürtőskalács.
 
5. nap
Kolozsvár
Kolozsvár Erdély legrégibb és Románia egyik legnagyobb városa, Kolos megye székhelye, municípium, azaz megyei rangú város. Kolozsvár fontos közlekedési gocpont. Itt futnak össze az Erdélyt nyugat-kelet és észak-déli irányban átszelő fő országutak és vasutvonalak. Ugyanakkor Kolozsvár az ország egyik legfontosabb ipari, pénzügyi és kereskedelmi központja, számos gyára és nagyüzeme van.
Kolozsvár Erdély legfontosabb művelődési központja volt és az is maradt. Két színháza, illetve operaháza, több hangversenyterme van, önálló rádió- és televízióállomásai. Számos nagy múltú vagy újabban alakult tudományos és művelődési intézmény, társaság és alapítvány működik. Idegenvezető kíséretében megnéztük a várost, amely csodás napsütéses időjárással várt ránk. Ezután buszra szálltunk és elindultunk Budapestre. Ezalatt az 5 nap alatt sok élménnyel gazdagodtunk, jókat nevettünk, igazi kikapcsolódás volt.