Fervágner Csaba
pótpresbiter
1980-ban születtem Budapesten, édesanyám katolikus nevelést kapott, én elsőáldozó voltam, elsősorban nagyszüleim odafigyelése révén. Feleségemmel, Farkas Katalinnal kötendő házasságunkig – mely 2010-ben volt- egy ködös felhő élt bennem a vallással, egyházzal, hittel kapcsolatban. Azt tudtam, hogy Mindenható van, viszont semmi konkrét tudás nem állt rendelkezésemre annak érdekében, hogy a bizalmam Istenben erős legyen. Ez, az esküvői helyszín kiválasztásakor kezdett megváltozni. A fasori református templomra esett a választásunk, itt adott bennünket össze Kata lelkész nagypapája, a hátteret Somogyi Péter adta. Én szívesen vállaltam a református házasságkötést, mivel a felkészítő alkalmak alatt mélyen gyökerező tudást fedeztem fel, ez a megközelítés nagyon megtetszett, és elhatároztam, hogy rendszeresen fogok Bibliát olvasni, illetve a fasori gyülekezet tagjává szeretnék válni. Egyre közelebb kerültem Jézushoz, az ő tanításához. Eljártunk csendeshetekre, rendszeresen látogattuk a fiatal felnőttek körét. 2015-ben érkezett a hívás, a Fasorban elkezdtem a konfirmációs tanfolyamot. Nagy volt a lelkesedésem, és rengeteg új és fontos ismerettel gazdagodtam. Jézus kitartó szeretete kellett azonban ahhoz, hogy a felkészítés alatt ellenálljak a Kísértőnek és valóban megtérjek. Most életem legfontosabb pillérének gondolom Jézust. Kisfiunk Péter, aki 2018-ban született, a Csipkebokor Óvodába jár. Én - feleségemmel együtt - a templom aktív tagjaként és hivatásos zenészként a zenei szolgálatban veszek részt.