Siloám csoport a szenvedélybetegekért
SZOLGÁLAT A SZABADULÁSÉRT„Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.” (Jn 8,36)
Függőség. Az ember függőségre, mégpedig Alkotójától, az élő Istentől való függőségre teremtetett. Amikor kilép ebből a viszonyból, azonnal hiányérzete támad, és keres magának valamit-valakit, amitől-akitől függhet, amivel-akivel betöltheti a lelkében kialakult űrt. Aki nem Istentől függ, az valami egyébbel épít ki függőségi kapcsolatot. Az istenpótlékok sora végtelen. „Pótszer” szinte bármi lehet. Közismert a személy- vagy a munkafüggőség, amikor a „beteg” egész életét egy bizonyos személy (aki leggyakrabban egy családtag, de lehet egy bálványozott idegen is) vagy munkahely/munkakör szolgálatába állítja.
Szenvedélybetegségről akkor beszélünk, amikor a függőség egy, a társadalom által deviánsnak tartott „szerhez” és az ezzel együtt járó viselkedési formához (alkoholhoz, droghoz, nikotinhoz stb.) kötődik. A szenvedélybetegség tehát csak annyiban különbözik más függőségektől, hogy egy adott korszakban, adott földrajzi területen egy adott társadalmi formáció elutasítja az e fajta kötődést, a vele járó viselkedési formákat pedig elítéli. Ismert tény, hogy ma is léteznek törzsi közösségek, ahol az alkoholmámor vagy a valamilyen drog által előidézett bódulat a vallási rituálék szerves része. A nikotinfüggőséget okozó dohányzás pedig egészen a legutóbbi időkig itt, Európában sem tartozott az elítélendő cselekedetek sorába.
Azért fontos látnunk ezeket az összefüggéseket, mert a nem szenvedélybetegségként nyilvántartott függőség ugyanolyan veszélyes lehet, és ugyanannyi kárt okozhat az egyén személyes életében és társadalmi szinten egyaránt. Az Istentől függetlenül élő ember legnagyobb önbecsapása, hogy szabadon élhet, és ura önmagának. Alkalmanként az ember környezetében élők veszik először észre, hogy ez a független élet számukra nagyon megterhelő, sőt időnként kifejezetten veszélyes, és ez így nincs rendjén. Ha valaki felvállalja a segítségkérést, a társadalmi megoldások rendre a terhes kapcsolatból való kilépést javasolják.
2015. március 9-én tartotta első alkalmát a fasori Siloám csoport, amely azért jött létre, hogy akik e terhes „szabadság” (függőség) bármely formájával küzdünk, vagy ilyen kapcsolatban élünk, olyan közösségre találjunk, ahol bátran felvállalhatjuk az életünket megnyomorító tényezőket és körülményeket. Az Ige fölé hajolva beszélgethetünk a már szabadult testvérek bizonyságtételei által reménységet nyerve, együtt kereshetjük és találhatjuk meg – először vagy újra – szabadító Urunkat.A bő két és fél év alatt több mint ötvenen fordultak meg a csoportban, főként a gyülekezet tagjai közül, de akadtak gyülekezeten kívüli érdeklődők is. Alkalmainkon a gyülekezet lelkészei felváltva szolgálnak. Jelenleg a Zsoltárok könyvét sorra véve kapunk erőt hétről hétre a hasonló helyzetekben való küzdelmekhez. Közös énekléssel, imaközösséggel kezdünk, és az igei bevezetőt követően mindig lehetőség van a hallottak megbeszélésére, bizonyságtételre vagy a gyötrő problémák megosztására, egymás bátorítására is.
Az alkalmak időpontja: hétfőnként 18 órakor a torony alatti Kovács Emil teremben találkozunk. A Siloám csoport alkalmai ünnepektől és más gyülekezeti alkalmaktól függetlenül minden hétfőn megtartásra kerülnek.
Elérhetőség: Toronyi Oszkárné Zsuzsa
Minden újonnan érkezőt szeretettel fogadunk körünkben, ebbe a csapatba mindenki „belefér”!
Toronyi Oszkárné Zsuzsa
és Patakfalvi Tamás
Dr. Szabó Ágnes személyes történetét IDE kattintva olvashatja.
Ágnes hallgatható bizonyságtétele (rádiós interjú): ITT
Ágnes hallgatható bizonyságtétele (rádiós interjú): ITT