Cserkészet
270. Hajnal Cserkészcsapat
A 270. Hajnal csapat idei 2024/25 tanévben a következőképpen alakulnak az őrsi foglalkozások:
2-4. osztályos fiúk és lányok vegyesen: hétfő 15:30-16:30 (vezetők: Nagy Fanni, Káldy Antal)5-6. osztályos fiúk: csütörtök 16:00-17:00 (vezető: Molnár Barnabás)
7-8. osztályos fiúk: hétfő 16:30-17:30 (vezető: Kovács Botond)
A fenti korosztályokon kívül is mindenkit szeretettel várunk!
Várjuk az érdeklődők, segíteni vágyók jelentkezését:
Diószegi Keve Vince csst.
Örömmel fogadunk anyagi támogatást is a Budapest-Fasori Református Egyházközség számlaszámán: CIB 10702019-19818049-52100008 (a megjegyzésbe: Cserkészet)
Szóljon a kürt, fenn lobogjon győzedelmi jel,
Így előre Jézusunkkal: néki győzni kell!
Bízzatok, mert Jézus eljön, Ő a fővezér,
Zengje ajkunk: Hozzád esdünk győzedelemér'!
(MRÉ 471. ének)
Közös élményeinkről ITT olvashatnak.
A csapat élete Facebook-felületünkön is nyomon követhető.
100 ÉVES A HAJNAL CSERKÉSZCSAPAT
„Felelősséggel tartozom Isten, hazám és embertársaim felé”
Hogyan mentették meg a csapatzászlót a feloszlatás idején, 1948-ban? Mit jelent a cselekedve tanulás? Miért jó cserkészkedni a 21. században? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk az évfordulón. A 270. Hajnal cserkészcsapat május 26-án tartotta megalakulásának 100. évfordulóját. Ezen a jeles napon velük együtt ünnepelt a gyülekezet és a meghívott vendégek. Az istentiszteleten együtt énekeltük a Fel barátim, drága Jézus kezdetű éneket. A cserkészek bográcsban főzött gulyáslevessel vártak mindenkit ebédre a Julianna iskola udvarán, majd – a zászlófelvonás után – a gyerekek „nyakkendőharcot” játszottak a cserkészekkel. A tornateremben berendezett tábori konyha sátor, tábori pólók és tablók nyújtottak bepillantást a csapat kalandos életébe, igazi cserkészfortélyokkal lehetett megismerkedni.
Az iskola dísztermében az érdeklődők egy érdekes kiállítást láthattak, amely a csapat múltját – a kezdetektől az újraalakuláson át, majd az elmúlt 10 év eseményeit – mutatta be dokumentumok, fotók és emléktárgyak segítségével.
A délutáni pódiumbeszélgetésen Somogyi Péter elnök lelkipásztor, Diószegi Keve csapatparancsnok és Gurzó Gyöngyi beszélgettek a fasori cserkészet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Felidézték, hogy a 270. Hajnal cserkészcsapat 1923-ban alakult meg a budapest-fasori református gyülekezetben. Ebben az évben került Szabó Imre a gyülekezetbe, aki fenntartó vezetőként végig támogatta és szívén hordozta a csapat ügyét. Kezdetben három korosztály őrsei, majd 4 évvel a megalakulás után már 240 cserkész volt a csapatban. 1948-ban belügyminiszteri rendelettel beszüntették a cserkészetet, minden egyebet is államosítottak, így a Julianna iskolát is elvették. Molnár István csapattag ekkor betört a lezárt iskolába (egykori cserkészotthonába) és kihozott, amit csak tudott – iratokat, cserkésztárgyakat – a magára tekert zászlót az inge alatt hozta el. A megmentett emlékeket otthon őrizte a rendszerváltásig. Az ő vezetésével indult újra a csapat 1990-ben, de csak néhány évig működött.
A Julianna iskola dísztermében elhelyezett kiállítás bemutatta a csapat történetét, az 1920-as, 30-as évek cserkészeinek életét. A csapat első tábora látható egy képgyűjteményen 1924-ből. A templom udvarán sorakozó cserkészekről készült fotók, oklevelek, emléklapok, tábori naplók, rajzok, korabeli könyvek őrzik az elődök emlékét. Egy kép a tiszti kaszinóban készült, rajta gróf Teleki Pál, egykori miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész. A fotó hátoldalán saját kezű aláírása és üzenete is szerepel: „Akik a cserkészmozgalmat támogatták.” 2014-ben a gyülekezet összefogásában újraalakult a 270. Hajnal cserkészcsapat, 3 őrssel, öt-hat felnőtt és tíz gyerek taggal. Eleinte más csapatok segítségével táboroztak együtt, de később önfenntartó lett a Hajnal. Jelenleg virágzó közösségi élet folyik, 5 őrs működik, hetente tartanak őrsgyűléseket a Juliannában, nyáron 40 fővel járnak táborozni, tavasszal és ősszel egy-egy 3 napos portyára mennek. A nyári táborba lehet csatlakozni (elköteleződés nélkül is) várnak mindenkit.
A cserkészmódszer nem változott 100 év alatt, ennek öt fő eleme az őrsi rendszer, a fogadalom és törvények, a folyamatos és ösztönző, vonzó programok (főleg a természetben), a magyar kultúra ápolása, hagyományőrzés, és a cselekedve tanulás (nem-formális nevelés).
A természetszeretet és a testvéries közösség által építik a bizalmat, hogy a fasori cserkészcsapatba járó gyerekek is bekapcsolódjanak a gyülekezet életébe, a gyülekezeti családok és gyerekek számára pedig a cserkészet egy rendszeres lehetőség a városi közegből való kikapcsolódásra.
A kerekasztal-beszélgetésen Somogyi Péter azt a bibliai üzenetet emelte ki, amely Jézus növekedéséről szól: „Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.” (Lk 2,52) „Tehát nemcsak lelkileg, nemcsak testileg, nemcsak szellemileg lehet növekedni, hanem ennek a hármas egysége a cserkészetben nagyon jól és különös módon megjelenik” – fogalmazott.
Diószegi Keve az újraalakulás óta az első olyan csapatparancsnok, aki itt, a Fasorban kezdett el cserkészkedni kisiskolásként. A gyülekezet szándéka, hogy „a mi cserkészcsapatunk maradjon meg evangéliumi cserkészcsapatnak”, gyermekeinknek, fiataljainknak lehetőséget adjunk, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. „Az a hajnal, ami a csapat nevében is benne van, ragyogjon fel Jézuson keresztül mások számára is.”
Szeptember végén rendezik meg az évek óta hagyománnyá vált Palacsinta túrát, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. A főváros-környéki kiránduláson bárki kötetlen formában megismerkedhet a cserkészettel és a csapat tagjaival, vezetőivel.
Interjú Diószegi Keve csapatparancsnokkal
- Tíz éve vagy a csapat tagja, mit tanultál, tapasztaltál a cserkészetben, amit máshol nem?
- Számomra a cserkészet az elmúlt években egy olyan hivatássá formálódott, amit mindenki számára csak ajánlani tudok. Tíz évesen voltam az első táboromban kiscserkészként, ahol rögtön bekerültünk a mély vízbe az őrstársaimmal együtt. Megtanultam értékelni az alapvetőnek hitt, de létfontosságú dolgokat, például azt, hogy a vizet a forrástól kannákban el kell cipelni a táborig, később pedig be kell osztani, hogy jusson mindenkinek elegendő. Megtanultam térképet olvasni, tájékozódni az erdőben, tüzet rakni, csomózni, sátrat állítani és a cserkésztörvény 10 pontját. Abból többek között azt, hogy felelősséggel tartozom Isten, hazám és embertársaim felé. Ilyen dolgokat a hétköznapokban, más környezetben nem tapasztaltam sehol.
- Szerinted miért lehet vonzó a cserkészet a mai fiataloknak, a digitális kor gyermekeinek?
- A cserkészet a 21. századi gyermekeknek is vonzó, mert kiemeli őket a hétköznapokból egy olyan környezetbe, ahol szabadabban, de a 100 év alatt kipróbált és bevált keretek között fejleszthetik készségeiket. A cserkészet egy olyan életúton kíséri a mozgalom tagjait, mely az Isten-haza-embertárs hármas alapértékét követi, és a nevelési munka keresztény közegben, fiatal kortársak vezetésével, összetartó testvéries közösségben, nagyrészt a természetben folyik.
A mai generáció ingerküszöbét nehéz megugrani, viszont azzal, hogy olyan dolgokat tudnak kipróbálni, amelyet városi környezetben nem (tábortűz, éjszakai őrség, nomád táborozás, tábori építmények felállítása, szellemi és fizikai próbatételek), a cserkészet minden generáció számára izgalmas marad. A cserkészet több mint egy szakkör, ez egy életforma, egy látásmód, amely a gyerekeket játékos tanulással a későbbi felnőtt életükben előforduló kihívásokra készíti fel.
A cserkészet 1908-ban indult el, hazánkban 1910-ben. A világ több mint 200 országában 38 millió cserkészt egyesítő közösség fő célja, hogy segítse a fiatalokat, hogy a társadalom elkötelezett, felelős, egészséges polgáraivá váljanak. A Magyar Cserkészszövetség 300 csapatában körülbelül 10 ezer cserkész tevékenykedik országszerte.
A csapat élete Facebook-felületünkön is nyomon követhető.
100 ÉVES A HAJNAL CSERKÉSZCSAPAT
„Felelősséggel tartozom Isten, hazám és embertársaim felé”
Hogyan mentették meg a csapatzászlót a feloszlatás idején, 1948-ban? Mit jelent a cselekedve tanulás? Miért jó cserkészkedni a 21. században? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk az évfordulón. A 270. Hajnal cserkészcsapat május 26-án tartotta megalakulásának 100. évfordulóját. Ezen a jeles napon velük együtt ünnepelt a gyülekezet és a meghívott vendégek. Az istentiszteleten együtt énekeltük a Fel barátim, drága Jézus kezdetű éneket. A cserkészek bográcsban főzött gulyáslevessel vártak mindenkit ebédre a Julianna iskola udvarán, majd – a zászlófelvonás után – a gyerekek „nyakkendőharcot” játszottak a cserkészekkel. A tornateremben berendezett tábori konyha sátor, tábori pólók és tablók nyújtottak bepillantást a csapat kalandos életébe, igazi cserkészfortélyokkal lehetett megismerkedni.
Az iskola dísztermében az érdeklődők egy érdekes kiállítást láthattak, amely a csapat múltját – a kezdetektől az újraalakuláson át, majd az elmúlt 10 év eseményeit – mutatta be dokumentumok, fotók és emléktárgyak segítségével.
A délutáni pódiumbeszélgetésen Somogyi Péter elnök lelkipásztor, Diószegi Keve csapatparancsnok és Gurzó Gyöngyi beszélgettek a fasori cserkészet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Felidézték, hogy a 270. Hajnal cserkészcsapat 1923-ban alakult meg a budapest-fasori református gyülekezetben. Ebben az évben került Szabó Imre a gyülekezetbe, aki fenntartó vezetőként végig támogatta és szívén hordozta a csapat ügyét. Kezdetben három korosztály őrsei, majd 4 évvel a megalakulás után már 240 cserkész volt a csapatban. 1948-ban belügyminiszteri rendelettel beszüntették a cserkészetet, minden egyebet is államosítottak, így a Julianna iskolát is elvették. Molnár István csapattag ekkor betört a lezárt iskolába (egykori cserkészotthonába) és kihozott, amit csak tudott – iratokat, cserkésztárgyakat – a magára tekert zászlót az inge alatt hozta el. A megmentett emlékeket otthon őrizte a rendszerváltásig. Az ő vezetésével indult újra a csapat 1990-ben, de csak néhány évig működött.
A Julianna iskola dísztermében elhelyezett kiállítás bemutatta a csapat történetét, az 1920-as, 30-as évek cserkészeinek életét. A csapat első tábora látható egy képgyűjteményen 1924-ből. A templom udvarán sorakozó cserkészekről készült fotók, oklevelek, emléklapok, tábori naplók, rajzok, korabeli könyvek őrzik az elődök emlékét. Egy kép a tiszti kaszinóban készült, rajta gróf Teleki Pál, egykori miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész. A fotó hátoldalán saját kezű aláírása és üzenete is szerepel: „Akik a cserkészmozgalmat támogatták.” 2014-ben a gyülekezet összefogásában újraalakult a 270. Hajnal cserkészcsapat, 3 őrssel, öt-hat felnőtt és tíz gyerek taggal. Eleinte más csapatok segítségével táboroztak együtt, de később önfenntartó lett a Hajnal. Jelenleg virágzó közösségi élet folyik, 5 őrs működik, hetente tartanak őrsgyűléseket a Juliannában, nyáron 40 fővel járnak táborozni, tavasszal és ősszel egy-egy 3 napos portyára mennek. A nyári táborba lehet csatlakozni (elköteleződés nélkül is) várnak mindenkit.
A cserkészmódszer nem változott 100 év alatt, ennek öt fő eleme az őrsi rendszer, a fogadalom és törvények, a folyamatos és ösztönző, vonzó programok (főleg a természetben), a magyar kultúra ápolása, hagyományőrzés, és a cselekedve tanulás (nem-formális nevelés).
A természetszeretet és a testvéries közösség által építik a bizalmat, hogy a fasori cserkészcsapatba járó gyerekek is bekapcsolódjanak a gyülekezet életébe, a gyülekezeti családok és gyerekek számára pedig a cserkészet egy rendszeres lehetőség a városi közegből való kikapcsolódásra.
A kerekasztal-beszélgetésen Somogyi Péter azt a bibliai üzenetet emelte ki, amely Jézus növekedéséről szól: „Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.” (Lk 2,52) „Tehát nemcsak lelkileg, nemcsak testileg, nemcsak szellemileg lehet növekedni, hanem ennek a hármas egysége a cserkészetben nagyon jól és különös módon megjelenik” – fogalmazott.
Diószegi Keve az újraalakulás óta az első olyan csapatparancsnok, aki itt, a Fasorban kezdett el cserkészkedni kisiskolásként. A gyülekezet szándéka, hogy „a mi cserkészcsapatunk maradjon meg evangéliumi cserkészcsapatnak”, gyermekeinknek, fiataljainknak lehetőséget adjunk, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. „Az a hajnal, ami a csapat nevében is benne van, ragyogjon fel Jézuson keresztül mások számára is.”
Szeptember végén rendezik meg az évek óta hagyománnyá vált Palacsinta túrát, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. A főváros-környéki kiránduláson bárki kötetlen formában megismerkedhet a cserkészettel és a csapat tagjaival, vezetőivel.
Interjú Diószegi Keve csapatparancsnokkal
- Tíz éve vagy a csapat tagja, mit tanultál, tapasztaltál a cserkészetben, amit máshol nem?
- Számomra a cserkészet az elmúlt években egy olyan hivatássá formálódott, amit mindenki számára csak ajánlani tudok. Tíz évesen voltam az első táboromban kiscserkészként, ahol rögtön bekerültünk a mély vízbe az őrstársaimmal együtt. Megtanultam értékelni az alapvetőnek hitt, de létfontosságú dolgokat, például azt, hogy a vizet a forrástól kannákban el kell cipelni a táborig, később pedig be kell osztani, hogy jusson mindenkinek elegendő. Megtanultam térképet olvasni, tájékozódni az erdőben, tüzet rakni, csomózni, sátrat állítani és a cserkésztörvény 10 pontját. Abból többek között azt, hogy felelősséggel tartozom Isten, hazám és embertársaim felé. Ilyen dolgokat a hétköznapokban, más környezetben nem tapasztaltam sehol.
- Szerinted miért lehet vonzó a cserkészet a mai fiataloknak, a digitális kor gyermekeinek?
- A cserkészet a 21. századi gyermekeknek is vonzó, mert kiemeli őket a hétköznapokból egy olyan környezetbe, ahol szabadabban, de a 100 év alatt kipróbált és bevált keretek között fejleszthetik készségeiket. A cserkészet egy olyan életúton kíséri a mozgalom tagjait, mely az Isten-haza-embertárs hármas alapértékét követi, és a nevelési munka keresztény közegben, fiatal kortársak vezetésével, összetartó testvéries közösségben, nagyrészt a természetben folyik.
A mai generáció ingerküszöbét nehéz megugrani, viszont azzal, hogy olyan dolgokat tudnak kipróbálni, amelyet városi környezetben nem (tábortűz, éjszakai őrség, nomád táborozás, tábori építmények felállítása, szellemi és fizikai próbatételek), a cserkészet minden generáció számára izgalmas marad. A cserkészet több mint egy szakkör, ez egy életforma, egy látásmód, amely a gyerekeket játékos tanulással a későbbi felnőtt életükben előforduló kihívásokra készíti fel.
A cserkészet 1908-ban indult el, hazánkban 1910-ben. A világ több mint 200 országában 38 millió cserkészt egyesítő közösség fő célja, hogy segítse a fiatalokat, hogy a társadalom elkötelezett, felelős, egészséges polgáraivá váljanak. A Magyar Cserkészszövetség 300 csapatában körülbelül 10 ezer cserkész tevékenykedik országszerte.
***
A cserkészet önkéntes, vallásos, pártpolitikától független ifjúsági mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint vallási meggyőződéstől függetlenül. A cserkészet a világ legnagyobb gyermek- és ifjúsági mozgalma. A világ több mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik egy közös célért: segíteni a gyermekeket és fiatalokat, hogy aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak. A Magyar Cserkészszövetség 300 csapatában körülbelül 10 ezer cserkész tevékenykedik, az ország minden megyéjében.
A cserkészetben ifjúságnevelés folyik, életmodellt nyújtunk önkéntesek segítségével 7 éves kortól mindenki számára. Mindehhez saját nem-formális nevelési módszerünket, a cserkészmódszert hívjuk segítségül, amely a következő elemekből áll:
• kisközösségi (őrsi) rendszer,
• fogadalom és törvények,
• cselekedve tanulás,
A cserkészetben ifjúságnevelés folyik, életmodellt nyújtunk önkéntesek segítségével 7 éves kortól mindenki számára. Mindehhez saját nem-formális nevelési módszerünket, a cserkészmódszert hívjuk segítségül, amely a következő elemekből áll:
• kisközösségi (őrsi) rendszer,
• fogadalom és törvények,
• cselekedve tanulás,
• folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben,
• a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra.
A cserkészet pedagógiai alapjait több mint 100 éve fektette le az angol Robert Baden-Powell. A különböző korosztályokban különböző módokon foglalkozunk a gyermekekkel, fiatalokkal:
6–10 éves kiscserkészek: még csak készülnek a cserkészkedésre, sokat játszanak és észrevétlenül tanulnak meg közösségben élni.
10–14 éves cserkészek: fogadalommal kötelezik el magukat, amely önálló döntésükként, saját akaratukból helyezi őket erre a pályára. Mozgásterük még kicsi, jól behatárolt, és vezetőjük határoz meg minden lépést és szabályt.
14–17 éves kószák: a felnőttségre vágyó, ám „veszélyeztetett” korban lévők csoportja. Nagyok, de nagyobbak akarnak lenni. Önállóan keresnek mindent, és sokkal nehezebben viselik a korlátok szabta folyosókat. Ezért vezetőjük nagyobb teret ad nekik, és meghatározza azt az irányt, amerre menniük kell, és azt a sávot, amin belül szabadon „kószálhatnak”.
17–22 éves vándorok: felismerik a helyes irányt, a „boldogulás ösvényét”. Ebbe az irányba mennek, de immáron teljesen önállóan és saját tempójukban. Az útjukat maguk határozzák meg, csak a cél adott. A csapattól tanácsokat, ötleteket kapnak. Az eddig átadott értékek révén, tevékenységükkel egyre inkább szilárd értékrenddel rendelkező, felelősségteljes állampolgárrá válnak: megtanulnak a közösségért élni.
22 év fölötti telepesek vagy fészekrakók: célja az élet kiépítése. Lakóhelyük közösségébe beépülve a családalapítás, a hivatás felé törekszenek, és az otthon elkészültén fáradoznak.
Azok, akik már a házasságkötésen túl vannak és már családosak, mesterekként, majd 65 év fölött bölcsekként segíthetik az új nemzedéket tanácsaikkal, tapasztalataikkal. Ők életükkel adnak tanúbizonyságot a cserkészetről.
Amikor Sík Sándor, a magyar cserkészet egyik legnagyobb nevelő egyénisége megfogalmazta a magyar cserkészet célját, egy, a korában nagyon is helyénvaló jelszót tűzött ki: „Krisztusibb ember, magyarabb magyar!”
A cserkészet pedagógiai alapjait több mint 100 éve fektette le az angol Robert Baden-Powell. A különböző korosztályokban különböző módokon foglalkozunk a gyermekekkel, fiatalokkal:
6–10 éves kiscserkészek: még csak készülnek a cserkészkedésre, sokat játszanak és észrevétlenül tanulnak meg közösségben élni.
10–14 éves cserkészek: fogadalommal kötelezik el magukat, amely önálló döntésükként, saját akaratukból helyezi őket erre a pályára. Mozgásterük még kicsi, jól behatárolt, és vezetőjük határoz meg minden lépést és szabályt.
14–17 éves kószák: a felnőttségre vágyó, ám „veszélyeztetett” korban lévők csoportja. Nagyok, de nagyobbak akarnak lenni. Önállóan keresnek mindent, és sokkal nehezebben viselik a korlátok szabta folyosókat. Ezért vezetőjük nagyobb teret ad nekik, és meghatározza azt az irányt, amerre menniük kell, és azt a sávot, amin belül szabadon „kószálhatnak”.
17–22 éves vándorok: felismerik a helyes irányt, a „boldogulás ösvényét”. Ebbe az irányba mennek, de immáron teljesen önállóan és saját tempójukban. Az útjukat maguk határozzák meg, csak a cél adott. A csapattól tanácsokat, ötleteket kapnak. Az eddig átadott értékek révén, tevékenységükkel egyre inkább szilárd értékrenddel rendelkező, felelősségteljes állampolgárrá válnak: megtanulnak a közösségért élni.
22 év fölötti telepesek vagy fészekrakók: célja az élet kiépítése. Lakóhelyük közösségébe beépülve a családalapítás, a hivatás felé törekszenek, és az otthon elkészültén fáradoznak.
Azok, akik már a házasságkötésen túl vannak és már családosak, mesterekként, majd 65 év fölött bölcsekként segíthetik az új nemzedéket tanácsaikkal, tapasztalataikkal. Ők életükkel adnak tanúbizonyságot a cserkészetről.
Amikor Sík Sándor, a magyar cserkészet egyik legnagyobb nevelő egyénisége megfogalmazta a magyar cserkészet célját, egy, a korában nagyon is helyénvaló jelszót tűzött ki: „Krisztusibb ember, magyarabb magyar!”