Könyvajánló – az Iratterjesztéstől
Evolúciótól teremtésig (Jobe Martin, Jó Hír Iratmisszió, 2002)
Amikor olvasod a Teremtés könyvében (1Mózes) a több száz éves emberek életéről szóló beszámolókat, a nemzetségtáblákat, nem jutott eszedbe, hogy az így kiszámolható történelem hossza messze nem azonos azzal, amit biológiaórán tanítottak neked? Akkor hány éves is a Föld valójában? Hogy is történhetett az özönvíz? Mit is jelent a „boltozat alatt levő vizek és a boltozat felett levő vizek”, amelyeket Isten elválasztott? Hogyan repülhettek a dinoszauruszok, amikor tömegükhöz képest nagyon kicsi volt a szárnyuk felülete? És hogy is tűntek el olyan hirtelen? Hogyan egyeztethető össze az evolúcióval kapcsolatos tudomány a Bibliával? Összeegyeztethető egyáltalán?Bevallom, engem nagyon izgatnak ezek a kérdések. Számomra nem volt elég az a talán vak elfogadás, amely nem tesz fel kérdéseket a bibliai kijelentésekkel kapcsolatban. Ezért kerestem már régóta olyan irodalmat, amely hiteles, Biblián alapuló, de gondolkodásra késztető, a tudományos eredményeket nem mellőző, hanem helyén kezelő magyarázatokkal szolgál.
Most olyat találtam, amely mindezt könnyed, informatív, és elsősorban érdekes, élvezetes módon teszi. Hiszen a fentieken túl olyan kérdésekre is választ kaphatunk, mint a készre teremtés témaköre, vagy például, hogy miért eresztenek ki magukból levegőt a tojások, amikor megfőzzük őket, miért van a főtt tojás alján mindig egy légbuborék, és hogyan tud egy tyúkféle – amely nem kotlással, hanem erjedés során felszabaduló vagy vulkáni hő segítségével tartja melegen a tojásokat – pontosan 32,8 °C-ot tartani anélkül, hogy hőmérője lenne? És nem csak tyúkokról, hanem a pöfögő futrinkáról, a hódról, a gekkóról, a darázspókról, a zsiráfról és az ördöghalról is szó van benne. Hogy az amerikai pettyes lilét ne is említsem…
„…mert ami megismerhető Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett. Akik azt állították magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsőségét felcserélték emberek és madarak, négylábúak és csúszómászók képével.” (Róm 1,19–23).
SGY