Konfirmációi köszöntő - Nyitás
"Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál." János evangéliuma 10.fejezet
Kedves családok, kedves konfirmandusok, hadd mondjam így: szeretett gyülekezeti gyermekeink! Hiszen sokatok életét születésetek óta követjük, itt a nagy fasori családban, babamegőrzőként, gyerekmunkásként, pótapukaként, pótanyukaként, testvérként – és annyi örömünk volt eddig is bennetek!
Egy szó jutott eszembe, amikor készültem a köszöntésetekre: NYITÁS.
Nyitás – ez határozza meg most sokunk, az ország mindennapjait a járvány harmadik hulláma után. Nyitunk-nyitottunk. A templom is kinyitott. Nyitottak a teraszok, a szállodák, a sportesemények, a színházak. Kinyitottak az iskolák. Vártuk ezt, ahogy az igehirdetésben is elhangzott, valaki mondta, vártuk, mint a karácsonyt.
Ám a nyitással vigyázni kell, nagyon nem mindegy, mire vagyunk nyitottak, mire vágyunk, hogy kinyíljon előttünk. Bartók Béla zseniális operája, A kékszakállú herceg vára megrázó története van előttem, ahol hét ajtót nyitnak ki sorban, követelve a kulcsokat, világi ajtókat, amelyek mögött sok szenvedéssel, ál-örömmel találkozik az ember. S hiába nyitják ki az összeset, a vége csak nyomorúság.
Ti, kedves konfirmandusok, megnyitottatok egy jó ajtót, megnyitottátok A jó, a megfelelő ajtót, az egyetlent, és talán most, a fogadalomtétellel át is léptetek annak küszöbén. Isten beoltott Titeket az Ő szeretetével, kegyelmével, hogy megnyissátok ezt az ajtót.
Mert a Bibliában azt olvassuk Jézusról, hogy ő maga is egy ajtó. Jézus maga mondja ezt János evangéliumának 10. fejezetében: "Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál." Ez a hittel és hitből meglépett, Jézuson, mint ajtón keresztüli nyitás Isten felé, segít összetörni a bűneidnek a rácsait, segít megszabadítani saját magad fogságából, segít kijutni a fényre, a boldogságra, az örök életre.
Azt kívánom, hogy ez legyen életetek leginkább áhított, legfontosabb nyitása. Ez gyógyít meg minden betegségből igazán. Ez adja meg az életetek sava-borsát, nem a presszó terasz, vagy a moziterem. Ettől még, persze jó élvezni ezeknek az ajándékait is.
Nem utolsó sorban ez a Jézuson, mint ajtón keresztüli nyitás azt is jelenti, hogy legelőre találtok. Az Úrral való ÉLET gazdag, dús legelőjére, melynek része a fasori közösség, a gyülekezet is, amelyben élhettek. A Fasor, ez a gyülekezet eddig is, és ezután is tárt karokkal, ölelő szeretettel hív és vár Titeket! És talán nem árt egy „oltási igazolás” sem a jövőre nézve, hogy nyitottatok, hogy beoltattatok Szentlélekkel, hogy Isten országának hivatalosan is tagjaivá váltatok – nevezzük ezt az „oltási igazolást” most nyilvános fogadalomtételnek és konfirmációi emléklapnak…
Legyen és maradjon nyitva a szívetek! A presbitérium, a gyülekezet nevében is sok áldást kívánok életetekre!
2021. május 15.
Devich Márton főgondnok