Talán még soha nem éltem meg ilyen évváltást, amikor az újévi jókívánságok ekkora tömege szólt arról, hogy 2022 milyen nehéz és szomorú év volt, és hogy 2023 legyen jobb esztendő. Nem azt kívánta a világ, hogy boldog új évet, hanem azt, hogy boldogabb új évet. Sokan kimondták, hogy 2022-őt jobb lenne inkább elfeledni. Alig ocsúdtunk fel a járvány szorításából, jött a háború és vele felgyorsult az egyébként is fenyegető energiaválság, majd pénzromlás. Közben érezzük azt is, hogy a világban hatalmas változások zajlanak, egy új világrend van kialakulóban, népvándorlás és túlnépesedés, klímaválság sújtja az emberiséget, amely lassan azt sem tudja a médianyomulás és hírözön árnyékában, hogy hol él, miért él, és hogy fiú-e vagy lány.
A hívők száma, az egyház ereje és hitele csökken, és 2022-ben a keresztyénség a világ legüldözöttebb vallásává vált. Egyelőre fel sem fogjuk, hogy milyen jó dolgunk van a Fasorban… És egyáltalán – Isten tenyerén, Jézus ölelésében, az Ige gazdagságában és egymás szeretetében egyfajta lelki, hangsúlyozom, lelki „luxusban” élhetünk. Feltéve persze, ha a mindennapok gyűrődéseiben és feszültségeiben van elég alázatunk, türelmünk és bölcsességünk ezt felfedezni. Ha szentek tudunk maradni minden helyzetben. Itt, a Fasorban is. Ha nem fedezzük fel, könnyen keresztyén mivoltunk hitelét veszíthetjük el, és teret engedünk az ördög mesterkedéseinek.

Így – a világ fenyegetéseinek közepette – mégis azt mondom, nekünk boldog új évünk lehet 2023-ban is. Nekünk nem kell hátra néznünk, nekünk előre érdemes tekintenünk, jó reménységgel. Hiszen tudhatjuk, hogy semmi sincs véletlenül, hogy minden értünk van, az üdvösségünkre munkál, nekünk biztos támaszunk, segítségünk, királyunk, pásztorunk van Jézusban. S ha ezzel a boldog reménységgel idézzük fel a 2022-es évet, máris megláthatjuk, mennyi mindenért adhatunk hálát, mennyi áldott ajándékot kaptunk itt, a Fasorban is az elmúlt évben, még akkor is, ha az elmúlt év a háborúról, és a menekültekről is szólt.
A szomszédunkban kitört és máig tartó orosz-ukrán háború mindannyiunkat megdöbbentett és elkeserít. Fájó minden emberélet, minden áldozat, nyomorúság, minden borzalmas következmény. Különösen fájdalmasan érint bennünket a kárpátaljai, ukrajnai magyarok sorsa, akik számunkra elképzelhetetlen nehézségek közepette élik mindennapjaikat. Az első pillanattól fogva az együtt érzés, az értük való imádság és a segíteni akarás határozta meg az elmúlt évünket. Megható alkalom volt, amikor március 20-án Balog Zoltán püspökünk és Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-templom plébánosa szolgálatával templomunkban együtt imádkozhattunk kárpátaljai menekültekkel a békéért és az Ukrajnában maradottakért. Sok fasori testvér segített a Református Szeretetszolgálat adománygyűjtésében, és mi magunk is gyűjtöttünk, támogattuk a kárpátaljai testvéreinket, a legkisebb falvakat, minden lehetséges módon. A magyarországi református gyülekezetek között a 15 legbőkezűbb támogatást nyújtó közösség közé kerültünk, 2,6 millió Ft-ot tudtunk Kárpátaljára küldeni, és ezért egy elismerő oklevelet is kaptunk a Szeretetszolgálattól. Gyülekezetünkhöz, munkatársaink közé is csatlakoztak kárpátaljai testvérek, akiket szeretettel fogadtunk. Az imádságokat pedig rendületlenül folytatjuk.
A Budapest-Fasori Református Kollégium is kitett magáért, hiszen számos Ukrajnából menekült gyermeket fogadott be az intézmény, segített így kárpátaljai magyar és ukrán családoknak.
A Csipkebokor Óvodába jelenleg 115 gyermek jár. Ez kisebb csökkenés az elmúlt évekhez képest, melynek legfőbb oka az agglomerációba való kiköltözések magas száma, és az, hogy számos helyen nyílik református óvoda, a külső kerületekből, településekről már nem hozzák be a gyermekeket a belvárosba. A gyülekezethez köthető családokból 15 gyermek jár a Csipkebokorba. Az óvodai munkatársi létszám 23 fő, ebben nem történt változás, és minden álláshely betöltött, ez nagy kegyelem a jelenlegi országos helyzetben. Három munkatárs Kárpátaljáról érkezett, a háború elől. 6 kisgyermek érkezett Ukrajnából az elmúlt hónapokban, közülük 5-en maradtak végül nálunk. 3 gyermek ukrán (illetve orosz) anyanyelvű. Az óvoda nem kap állami szinten sem szakmai, sem anyagi támogatást a menekült ukrán gyermekek ellátásához. A kommunikációt a szülőkkel, gyermekekkel egy kárpátaljai dajka segíti.
A Julianna iskola tavaly újra indulásának 30. évfordulóját ünnepelte. Jelenleg 330 diák tanul az iskolában, ez 30 gyermekkel több, mint 1 éve, ami rendkívül örömteli tendencia. A háború miatt menekült tanulók száma január 1-jén 33 volt, ez a református közoktatási intézmények között kiemelkedően magas szám, és jelenleg is folyamatosan növekszik. Többségük nem magyar, hanem ukrán és orosz anyanyelvű. Isten csodálatos munkáját mutatja, hogy Kárpátaljáról magyar pedagógus menekültek is érkeztek, akik tudnak ukránul-oroszul, így a menekült ukrán és orosz diákok oktatásában anyanyelven tudtak-tudnak segíteni.
2022-ben 30 diák végzett a Juliannában, 67%-uk felvételt nyert gimnáziumokba, 23% református, másik 23% egyéb egyházi intézményben folytatta tanulmányait. Iskolánk 38 pedagógust, 2 pedagógiai asszisztenst, 6 irodai és 12 technikai dolgozót foglalkoztat.
Ide kapcsolódó, de teljesen külön terület a ránk bízott területi hit- és erkölcstan oktatás, amelynek óriási és stratégiai feladatát gyülekezetünkből 8 hittanoktató végzi Tarcsa Edit testvérünk vezetésével. Hét állami iskolában vagyunk jelen, és 39 csoportban 114 diákot tanítanak, ezen felül a Fasori Evangélikus Gimnáziumban további 165 diákot érünk el 19 csoportban – mindez összesen 58 csoportot és 316 tanulót jelent. Óriási feladat! Ami az óvodákat illeti, ott 3 hitoktató végzi a szolgálatot, 11 óvodában, 6 csoportban 23 gyermekkel. Isten áldását kívánjuk erre a fontos szolgálatra, és imádkozzunk e misszióért!
Május 20-án és 21-én a Magyar Református Szeretetszolgálat ismét meghirdette Szeretethíd-programját, amelyben az egyre jobban elevenedő fasori diakóniai szolgálat szervezésében fasori testvérek is részt vettek, idős gyülekezeti tagjainkat látogatták meg, és a Csipkebokor Óvoda udvarán virágokat ültettek közösen az óvodásokkal. A Szeretetszolgálattal tavaly nagyon megerősödött a kapcsolatunk, többféle adománygyűjtésükhöz is csatlakoztunk.
2022-ben minden csodásan megszépült, egész évben zajlottak a felújítás munkálatai. Március 13-án Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntő szavaival, Balog Zoltán püspök igeszolgálatával hálaadó istentiszteleten vehettünk részt, amiért befejeződött az első ütem, a templom és a parókia külsejének a felújítása. Átfogóan megújult a teljes épületegyüttes tetőszerkezete, az eredeti tetőcserép hangulatát megidéző új, piros palafedés került tetőre. Égre mutató jelként fénylenek a csillagok a tornyok csúcsdíszein, a külső vakolat újrakészült, a homlokzatdíszeket (sgrafittókat) megmentették és élővé varázsolták. Megvalósult a főbejáratot keretező kapuzat Zsolnay kerámiáinak a restaurálása, és befejeződtek a harangszint átfogó felújítási munkái is.
Aztán tavasztól megkezdődött az épületegyüttes külső környezetének a felújítása, a csatornahálózat korszerűsítése és kiépítése, az épület lábazatok befejezése, a díszburkolatok (térkövek) lerakása, a kapuszerkezetek megújítása, a hátsó udvaron az angolakna kialakítása, növények telepítése. Megtörtént a külső nyílászárók cseréje a hivatali szinten, a gyülekezeti teremben, és nyáron-ősszel, elhúzódóan ugyan, de elkészültek az új, csodálatosan szép és barátságos tetőtéri lakások is. - A két új otthon, amelyekkel a gyülekezet régi álma valósulhatott meg, és amelyekbe 2022 végén beköltözhettek új lakóik, Pataki András lelkipásztor és családja, valamint Kovács Tibor egyházfi és családja.
Az eddig elvégzett munkáért nagy hála van a szívünkben a kormánytól kapott támogatásért, a kivitelezők szép munkájáért, és mindazok áldozatos szolgálatáért, akik irányították a felújítást, köszönet ezért elsősorban Fürjes Katalin projektmenedzsernek, Nyikos László építésügyi gondnokunknak, Kovács Tibor egyházfinak, Berzsák Zoltán építészmérnöknek, a tervezőnek, valamint nem utolsó sorban Somogyi Péter elnök-lelkészünknek, aki felügyelte a folyamatokat.
Mint azt tudja a gyülekezet, a felújítás folytatódik 2023-ban is, még hátra van a parókián az első emeleti lakás és a lépcsőház felújítása, a hivatali területek, helyiségek átalakítása és új helyiségek, mosdók kialakítása, valamint a talán legizgalmasabb munka, a templomunk belső terének a felújítása, amely miatt egy időre az istentiszteletek alkalmával el is kell hagynunk majd szeretett templomunkat. Ennek üteméről időben tájékoztatjuk majd a gyülekezetet.
S ha már építkezés, hadd említsem meg, hogy egy számottevő fasori csapat is jelen lehetett és a szeretetvendégségben szolgált azon a hálaadó napon, amelyen ünnepélyesen átadták a szintén Berzsák Zoltán tervei szerint újjáépült IX. kerületi Ráday Házat, egyházunk egyik fontos lelki és szervezeti központját.
A 2022-es év nagy ajándékát jelentették nyári heteink. A konfirmandusok – hetedikesek és nyolcadikosok 35-en – Mátraszentimrén voltak együtt június végén, a Kincskereső tábor július elején Katalinpusztán zajlott 50 gyermek és 17 szolgáló részvételével. Volt angol hittan napközis tábor a Julianna iskolában gyülekezetünk és a Szentírás Szövetség szervezésében, itt szintén 35 diák lehetett együtt. A kerámia táborban 17 alkotó kedvű diák vett részt. Júliusban zajlott cserkésztáborunk Pilisszentlászlón. Micsoda lelki „luxus”! – És még nincs vége! Az augusztusi fasori házassággondozó csendes – és vidám gyermekzsivajtól hangos – hét helyszíne ezúttal festői környezetben, a Holt-Tisza partján, Szajolban volt. 31 házaspár tanulmányozhatta együtt Isten igéjét, és értelmezhette mélyebben a református házassági eskü szövegét. Ugyancsak augusztusban rendeztük meg a gyülekezeti csendes hetünket Mátraházán, 63 testvérünk lehetett ott, és vehette át Isten gazdag üzenetét a hozzá való közeledésről, kötődésről. A szajoli héttel párhuzamosan zajlott az ifitábor Tahiban, immár új ifjúsági lelkészünk, Krisztován Márton vezetésével.
S talán ezzel kellett volna kezdenem a beszámolómat: a fasori lelkészi kar és a presbitérium is 2022-ben megújulhatott, kibővülhetett és ezért nagy hála van a szívünkben. Kezdjük tehát lelkészeinkkel. Édes Gábor lelkipásztor Marcelházára történt elhívása, távozása után – akinek felvidéki ünnepi beiktatásán egy népes fasori delegációval együtt örvendezhettünk –, két fiatal exmissziós lelkész, Krisztován Márton és felesége, Krisztován Klaudia érkezett év elején a Fasorba. Klaudia ősszel a fasori gyermekmisszió vezetését vette át, Márton pedig februártól az ifjúságban való szolgálatot, az ő lelkészi felszentelése meg is történt november 22-én, s immár beosztott lelkészként szolgál közöttünk. Nagy hála van a szívünkben, hogy az ifjúság egész közössége hamar megszerette őket, és tovább folyhat az áldott misszió a fasori fiatalok között.
Ahogy az újévi igehirdetésben hallhattuk, 2023-ban az építkezés folytatása mellett az immár 110 éves templomban élő gyülekezet is épülhet, vezetése is megújul, hiszen idén ősszel a rendes hatéves ciklus lejártával presbiter- és gondnokválasztás lesz. A külső megújulást muszáj belső megújulásnak is követnie, ez az, ami igazán fontos. És ebben reménységünk szerint egyre nagyobb szerephez juthat a fasori új nemzedék, friss lendülettel.
2022-ben elindult már a folyamat egy rendkívüli időközi választással. A presbitérium megfogyatkozott az évek során, és eljött az idő a bővítésére, amit talán elősegített az új nemzedék-találkozók sorozata – a találkozókból most februárban már a hetediket szervezzük. A presbitériumba március idusán 15 új pótpresbitert választott a gyülekezet – megfiatalodott, megerősödött a csapat. Nagy hála ezért! 2023-ban pedig jöhet az újabb presbiterválasztás!
A járvány egyetlen pozitív hozadéka, hogy rutinná vált az igehirdetések online közvetítése, hálásak vagyunk a szolgálatért. Megmaradt ez a lehetőség 2022-ben is, és egyelőre folytatódik, így többekhez eljuthat Isten igéje. Átlagosan több mint 400 megtekintése van ezeknek az online közvetítéseknek, ami nagyon nagy szám, most az újévi istentiszteletet például 487-en nézték, de még a szilveszterit is megnézték 267-en, advent első vasárnapján 408 megtekintés volt. Előfordul 600-at közelítő megtekintés is. És egy megtekintés mögött, ha nagyobb a család, 3-4 ember is lehet. Egy nézők egy része nagyon idős, esetleg beteg, nem tud jönni a templomba, egy részük úgymond „külsős”, érdeklődő, nem kötődik a Fasorhoz, de a többiek miért nem jöttek el személyesen? Hiányoznak a templomból, a közösségből. Kérdés tehát, hogy ez az áldott lehetőség nem kényelmesít el sokunkat? Minket is kísért a „fotelkeresztyénség”, noha tudjuk, a hitet testvéri közösségben lehet csak igazán megélni.
2022-ben is volt férfi és női csendes nap, hitmélyítő hét, evangelizációs hét, tartottunk keresztkérdések tanfolyamokat, Marton Piroska lelkipásztor vezetésével folytatódott a fasori siketmisszió a jelnyelvi igehirdetésekkel. Folytatódtak rendszeres hétközi alkalmaink, közös bibliaóráink, köreink, zenés áhítataink, hangszeres istentiszteleteink, orgonakoncertjeink, családi napjaink. Hálás a szívünk a nagyheti és adventi alkalmakért, bizonyságtételekért, a november végi adventi családos, játékos, kézműves délutánon több mint 100-an lehettünk együtt. A márciusi férfi napot Férfi felelősség címmel tartottuk, Pataki András szolgálatával, és hallhattuk Dr. Fürjes Zoltán helyettes államtitkár és Fitos Levente, a felsőpakonyi gyülekezet gondnoka bizonyságtételét is. A szeptember végi női nap címe ez volt: Boldog Isten boldog gyermekei, és a megszólító alkalmakon Somogyiné Ficsor Krisztina és Mikola Borbála lelkipásztorok, valamint Simon Mihályné Ágnes, a Csipkebokor Óvoda pedagógiai asszisztense szolgált.
Somogyi Péter tartotta a februári hitmélyítő hét igehirdetéseit, amelyek nyomán Pál apostol 3000 kilométeres hajóutját kísérhettük végig, sok-sok tanulsággal, Pál szerepének és diadalmas hajótörésének üzeneteivel. A novemberi három napos evangelizációt Bölcsföldi András lelkipásztor tartotta Isten karakterei vagy karikatúrái vagyunk? címmel, több személyes bizonyságtétellel. Ősszel Somogyi Péter és Somogyiné Ficsor Krisztina testvérgyülekezetünkben, a Baranya vármegyei Drávafokon szolgált több napon keresztül. A fasori ifjúság Börcsök Fruzsina vezetésével 2022 novemberében is megrendezte az IKON református ifjúsági találkozót Isten-képek címmel a Károlyi-Csekonics Palotában, több mint 350 fiatal részvételével. Ugye figyelünk a számra? - 350 fiatal részvételével.
Anyakönyvi adataink sajnos torz képet mutatnak, hiszen az építkezés miatt 2022-ben már nem mertünk esküvőket befogadni. A temetések és a keresztelők száma is csökkent: 72-ről 64-re és 36-ról 29-re. 2022-ben 26-an konfirmáltak gyülekezetünkben, 19 fiatal és 7 felnőtt testvérünk. Ez a szám is kicsit kevesebb a tavalyinál. A választói névjegyzékünket 2022. december 31-én 615 fővel zártuk – hivatalosan ennyi felnőtt választójogú, azaz 18 éves elmúlt, konfirmált, az elmúlt 3 évben névvel adományt adó tagja van a Budapest-Fasori Református Egyházközségnek. 2021-hez képest 35 fő kiesett, mert nem fizetett adományt, 14 egyháztag elhunyt, 9 fő elköltözött, ugyanakkor érkezett közösségünkbe 40 fő, így lettünk 615-en. A névjegyzékben szereplők átlag életkora 56 év. De hála Istennek sokan vannak fiataljaink, gyermekeink, és 8 kisbaba születéséről biztosan tudunk, akik gyülekezeti családjainkban születtek az elmúlt évben.
Sok szolgálati területen küzdünk emberhiánnyal, minden szolgálni tudó és a szívében szolgálni vágyó testvért várnak a szolgálatok, a diakónia, a gyermekmunka, a gyermekmegőrző, az autós szolgálat, sokszor szükség lenne segítségre a takarításban. Akit Isten szolgálatra indít, keresse meg lelkészeinket vagy a szolgálatvezetőket. Hálát adunk minden jelenlegi fasori szolgálóért, munkatársunkért, kollégiumi dolgozóért és pedagógusért, lelkipásztorainkért, köszönjük odaadó szívű munkájukat. Nekem például most igen könnyű dolgom volt, csak végig lapoztam a 2022-es Fasori Harangszókat, és máris majdnem kész volt a beszámolóm. Isten áldja meg gyülekezeti újságunk alkotóit!
Örömünk, hogy egyelőre fűtött templomunk lehet, de a következő év, a hosszabb távú jövő már bizonyára sokkal nehezebb lesz, egyelőre nem tudjuk, mennyivel nőnek majd az egyházközség kiadásai, rezsiköltségei. Szeretném megköszönni mindenkinek az egész évben nyújtott támogatását, adományait, az egyházfenntartói járulékokat és a perselypénzeket, a céladományokat. A költségvetésünk stabil, de látható, érezhető, hogy szükség lesz a gyülekezet nagyobb pénzügyi tehervállalására ahhoz, hogy fenntartsuk a jelenlegi, lehetőségekben gazdag gyülekezeti életet, az összes lelkészi és hivatali állást és a missziót. A szigorúan csak az építkezésre kapott állami támogatás minden fillérével el kell számolnunk, és abból a támogatásból egy fillért sem fordíthatunk a gyülekezeti életre, a misszióra vagy a lelkészek fizetésére. Önfenntartóknak kell lennünk.
A hidegebb időjáráskor hirdettük: ha minél többen vagyunk a templomban, annál melegebb lesz, és melegebb lesz a szívünkben is. Ha minél többen, minden egyháztagunk csupán néhány száz forinttal több egyházfenntartói járulékot vagy perselypénz fizet havonta, akkor biztonságban lesz a gyülekezet anyagi háttere, és szintén melegebb lesz mindenki szívében. Reménységünk van, mert Isten a mi gyülekezetünk tulajdonosa, formálója, gondviselője, őriző pásztora.  
Kedves Testvérek! 2022 nehéz év volt. 2023 még nehezebb lesz? Vagy könnyebb? Gazdagabb vagy szegényebb? Boldog vagy boldogabb lesz? Tényleg ez a fő kérdés? Hiszem, hogy nem. A fő kérdés az, hogy 2023-ban is rábízzuk-e az életünket Krisztusra, és az Úrra, és ha igen, akkor közeledni fogunk Őhozzá, és ő is még közelebb jön hozzánk. Akkor pedig 2022 áldásainak is igazán tudunk örülni, és 2023 lesz a legboldogabb évünk, amit valaha átéltünk.