A templomnál is nagyobb van itt!
"..befejezték mindazt a munkát, amit Salamon király végeztetett az Úr háza számára." (I KIrályok 7:51) ..."Örömmel építettem neked lakóházat...és megáldotta az egész gyülekezetet.." (I KIrályok 8:13)
Sírtunk és örültünk
Örültünk és sírtunk 2024. május 9-én, amikor a felújítás után az első Istentiszteleteken voltunk együtt a Fasori Református Templomunkban.
Az első nap rögtön két Istentisztelet is volt. Ritka pillanat. Mennybemenetel ünnepén nyílt meg újra a templomunk. Boldogan nevettünk, mert gyönyörködtünk az új templomban.
Örültünk, mert újra megtöltötték a gyerekek reggel, és a felnőttek pedig nagy várakozással jöttek este. Sírtunk, mert olyan megható volt ez az új kezdet.
Olyan boldogság bejönni a megújított templombelsőbe, mely könnyeket csal az ember szemébe! Látni a gyönyörűen újra festett mintákat, fürdőzni a ragyogó fényben, hallani a profi technikai berendezéseket, tudni, hogy megújult a fűtés, villany, szellőztetés, szószék, úrasztala, padok, templomi berendezés! Minden azért, hogy még jobban Isten dicsőségét hírdesse, és a minket a lelki életünkben megajándékozzon, megerősítsen!
A szivárványos kép nem aznap készült, hanem pár nappal korábban, a konfirmandusok vizsgája után, közvetlenül. (Készítette: Pataki Dorka)
Akkor is sírva örültünk az Isten kegyelmében, az ifjak és felnőttek életében, növekvő hitében gyönyörködve.
Azonban ez az öröm és csodálkozás csak fokozódott az elmúlt napokban!
Milyen csodája az Istennek, hogy amikor elkészült a templom, aznap az ószövetségi napi Igében ezt olvastuk:
"..befejezték mindazt a munkát, amit Salamon király végeztetett az Úr háza számára." (I Királyok 7,51)
Majd másnap, amikor az említett első két Istentisztelet volt, akkor ezt olvastuk:
..."Örömmel építettem neked lakóházat...és megáldotta az egész gyülekezetet.." (I Királyok 8,13) - és felszentelte Salamon a templomot.
Mi a templom számunkra? Hogyan tekintünk rá? Hogyan neveznénk?
"A mennybemenetel napján, mikor felment az Úr Jézus, mi bejöhettünk újra a templomunkba."
(Somogyi Péter igehírdetése)
A templom emlékeztető hely számunkra. Emlékoszlop, ahol szól az Úr, az imádás háza, ahol találkozhatunk Vele.
Jákob így nevezi el: "Nem más ez, mint Isten háza, a Menny kapuja."
Vajon lakhat-e Isten a templomban, mikor az egeknek egei sem fogadhatják be Őt?
Ő a templomnál is nagyobb! Ő a földnél is nagyobb! Ő a világunknál is nagyobb!
Mégis van hely, ahol a Menny a földdel összeér!
Van hely, ahol megerősödhetünk. Isten készít itt a földön helyet és időt, ahol megújulhatunk!
A templomban, amit Isten Lelke szentel meg, élő valóságként Jézus Krisztussal találkozhatunk.
Templommá lehet az otthonunk is, a testünk, de hogy ez így legyen, szükség van az Isten Házára!
Menny kapujaként tekinthetünk rá, ahol Isten megnyitja Isten Országát a számunkra.
A mi templomunk pedig hangsúlyosan vall erről: Nyitva van az aranykapu! (Fotó: Mucza Erika)
111 éve szentelték fel a templomunkat június 1-én, és mi most megélhettük, hogy felújítottuk, és láthatjuk, hogy szebben ragyog, mint korábban!
Jöjjünk az Úr Házába! Legyen a mi lelki lakhelyünk minél jobban!
Nagy szükségünk van rá, hogy a világ vonzó, csábító, sokszor megterhelő, kiüresítő hatásai közben, örökkévaló, értékes dolgok erősítsék, gazdagítsák a szívünket.
Sok szeretettel hívunk Mindenkit a május 12-i első templomi vasárnapra, és a Pünkösdi Istentiszteletekre következő héten!
Majd aztán a további alkalmakra egyre jobban elmélyedve!
Legyünk mi is tanuk és adjuk tovább a hívást másoknak is! Mikor minket látnak, hadd mondják az emberek:
"Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!" (Zakariás 8,23)
Szeretett Testvérem erre az együtt-örvendezésre hívlak!
Ha eddig is mindig itt vagy, ha régen voltál, ha ritkán jöttél, akkor is vár, visszavár a lelki Otthonod, és a lelki Családod!
Örültünk és sírtunk 2024. május 9-én, amikor a felújítás után az első Istentiszteleteken voltunk együtt a Fasori Református Templomunkban.
Az első nap rögtön két Istentisztelet is volt. Ritka pillanat. Mennybemenetel ünnepén nyílt meg újra a templomunk. Boldogan nevettünk, mert gyönyörködtünk az új templomban.
Örültünk, mert újra megtöltötték a gyerekek reggel, és a felnőttek pedig nagy várakozással jöttek este. Sírtunk, mert olyan megható volt ez az új kezdet.
Olyan boldogság bejönni a megújított templombelsőbe, mely könnyeket csal az ember szemébe! Látni a gyönyörűen újra festett mintákat, fürdőzni a ragyogó fényben, hallani a profi technikai berendezéseket, tudni, hogy megújult a fűtés, villany, szellőztetés, szószék, úrasztala, padok, templomi berendezés! Minden azért, hogy még jobban Isten dicsőségét hírdesse, és a minket a lelki életünkben megajándékozzon, megerősítsen!
A szivárványos kép nem aznap készült, hanem pár nappal korábban, a konfirmandusok vizsgája után, közvetlenül. (Készítette: Pataki Dorka)
Akkor is sírva örültünk az Isten kegyelmében, az ifjak és felnőttek életében, növekvő hitében gyönyörködve.
Azonban ez az öröm és csodálkozás csak fokozódott az elmúlt napokban!
Milyen csodája az Istennek, hogy amikor elkészült a templom, aznap az ószövetségi napi Igében ezt olvastuk:
"..befejezték mindazt a munkát, amit Salamon király végeztetett az Úr háza számára." (I Királyok 7,51)
Majd másnap, amikor az említett első két Istentisztelet volt, akkor ezt olvastuk:
..."Örömmel építettem neked lakóházat...és megáldotta az egész gyülekezetet.." (I Királyok 8,13) - és felszentelte Salamon a templomot.
Mi a templom számunkra? Hogyan tekintünk rá? Hogyan neveznénk?
"A mennybemenetel napján, mikor felment az Úr Jézus, mi bejöhettünk újra a templomunkba."
(Somogyi Péter igehírdetése)
A templom emlékeztető hely számunkra. Emlékoszlop, ahol szól az Úr, az imádás háza, ahol találkozhatunk Vele.
Jákob így nevezi el: "Nem más ez, mint Isten háza, a Menny kapuja."
Vajon lakhat-e Isten a templomban, mikor az egeknek egei sem fogadhatják be Őt?
Ő a templomnál is nagyobb! Ő a földnél is nagyobb! Ő a világunknál is nagyobb!
Mégis van hely, ahol a Menny a földdel összeér!
Van hely, ahol megerősödhetünk. Isten készít itt a földön helyet és időt, ahol megújulhatunk!
A templomban, amit Isten Lelke szentel meg, élő valóságként Jézus Krisztussal találkozhatunk.
Templommá lehet az otthonunk is, a testünk, de hogy ez így legyen, szükség van az Isten Házára!
Menny kapujaként tekinthetünk rá, ahol Isten megnyitja Isten Országát a számunkra.
A mi templomunk pedig hangsúlyosan vall erről: Nyitva van az aranykapu! (Fotó: Mucza Erika)
111 éve szentelték fel a templomunkat június 1-én, és mi most megélhettük, hogy felújítottuk, és láthatjuk, hogy szebben ragyog, mint korábban!
Jöjjünk az Úr Házába! Legyen a mi lelki lakhelyünk minél jobban!
Nagy szükségünk van rá, hogy a világ vonzó, csábító, sokszor megterhelő, kiüresítő hatásai közben, örökkévaló, értékes dolgok erősítsék, gazdagítsák a szívünket.
Sok szeretettel hívunk Mindenkit a május 12-i első templomi vasárnapra, és a Pünkösdi Istentiszteletekre következő héten!
Majd aztán a további alkalmakra egyre jobban elmélyedve!
Legyünk mi is tanuk és adjuk tovább a hívást másoknak is! Mikor minket látnak, hadd mondják az emberek:
"Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!" (Zakariás 8,23)
Szeretett Testvérem erre az együtt-örvendezésre hívlak!
Ha eddig is mindig itt vagy, ha régen voltál, ha ritkán jöttél, akkor is vár, visszavár a lelki Otthonod, és a lelki Családod!