December elejére a rekonstrukciós és korszerűsítő folyamat a végéhez ért, és első alkalommal szólalhatott meg az orgona abban a formájában, ahogy azt még az eredeti tervek alapján megálmodták az akkori tervezők.
A koncert napján zsúfolásig megtelt templomunk. Nemcsak gyülekezetünk tagjai, de az orgonaművészetet és orgonaművészünket szerető, tisztelő szakmai nagyközönség is jelen volt. A programban felhangoztak a művész szívéhez legközelebb álló darabok közül a francia romantikus szerzők válogatott művei, így Charles-Marie Widor Prelude-je a III. Szimfóniából és Olivier Messiaen Örök elhatározások című darabja is. Ez utóbbit az Efezusbeliekhez írt levél 1–4. versei ihlették: „(Isten) kiválasztott minket őbenne (Jézus Krisztusban) a világ teremtése előtt, eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által, kegyelme dicsőségének magasztalására.” A bemutatott zenetörténeti korszakokat az orgonista a megújult orgonán a korabeli hangzásminőségek tiszta artikulálásával illusztrálta, részletes magyarázatokkal rávilágítva a különböző regiszterbeli finomságokra.
Somogyi Péter lelkipásztor igehirdetése után, a zenés áhítat második felében a „Várj, ember szíve, készen” dallam őt mindig újra megihlető erejéről beszélt János, majd bemutatta a zenei téma nyomán életre kelt néhány improvizációját. Végül következett Bach, aki nélkül aligha képzelhető el egy orgonakoncert, ez alkalommal a Schübler-korálok közül hallgathattunk meg hatot, valamint záró számként a hatszólamú Ricercart.
Az orgona gyönyörűen szólt és szól azóta is Pálúr János keze alatt, aki oly sok év szárnyaszegett szolgálata után végre kiteljesedve dicsőítheti tálentumaival Urunkat, felnyitva a kincsesláda fedelét, melyből megcsillan a gyönyörű hangszerben rejlő lehetőségek végeláthatatlan gazdagsága. Hol elérzékenyülve, hol fellelkesülve, hol elgondolkodva hallgathattuk az első koncerten játékát.
Köszönjük Istennek a felújított orgonát, a koncertet és Pálúr János testvérünket!