Leborulok szent templomodban
Somogyi Péter elnök-lelkész köszöntője
„Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűséges szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet.”(Zsolt 138,2)
Kedves Látogató!
Az elmúlt nyáron sokan megfordultak közülünk más gyülekezetekben a szabadság idején. S természetesen közénk is sokan érkeztek hasonló módon. Ahogyan elérkezik az ősz újra, lassan visszatérünk a „régi kerékvágásba”. Megpezsdül az élet, érkeznek a kicsik óvodánkba, a gyermekek iskolánkba, indulnak az állami iskolákba hittanoktatóink. Várjuk a fiatalokat, felnőtteket alkalmainkra. Hívogatunk olyanokat, akik még nem ismerik az örömhírt, ami Jézus Krisztusban ragyog fel számunkra. Sokfélék vagyunk, megannyi kérdéssel, küzdelemmel, örömmel és bánattal, reménységgel és csalódással, s mégsem kilátástalanul! Hiszen van Valaki, Aki irántunk való szeretetében hűséges, Aki nem hagy el soha. Ő az, Akire mindig számíthatunk, Aki tudja, hogy mire van szükségünk. Szavát adta, amire építhetünk, amiből tanulhatunk, ami megvigasztal és megerősít minket.
Egy háromezer éves vallomás és egy mai teljes összhangban van egymással. Amit Dávid írt az idézett zsoltárban, azt élem meg magam is: „Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűséges szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet.” (Zsolt 138,2). A Királyok Királya, Uraknak Ura, az Úr Jézus Krisztus neve minden név felett való! Beszéde minden beszéd fölött való, a Könyvek Könyve, a Szentírás, a Biblia Életnek beszéde. Mennyei Atyánk örökkévaló szeretete adta a Testté lett Igét, az írott Igét számunkra, hogy éljünk valódi, szabad, teljes, értelmes és el nem múló életet.
Ez a hűséges szeretet, ez a csodálatos ajándék késztet arra, hogy leboruljak szent templomában és magasztaljam Nevét. Erre hívok újra vagy először mindenkit, imádkozom ezért lelkésztársaimmal és szolgálói közösségünkkel együtt, mert ez méltó Hozzá és ez méltó hozzánk, az Ő gyermekeihez.
