Örüljetek
Somogyiné Ficsor Krisztina lelkipásztor karácsonyi köszöntője
„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!” (Fil 4,4)
A karácsonyi eseményeknek egyik legfontosabb jellemzője az öröm. Az angyal nagy örömöt hirdetett a pásztoroknak, mely az egész nép öröme lesz (Luk 2). Ők pedig dicsőítették, magasztalták az Istent, miután meglátogatták Jézus Krisztust. A napkeleti bölcseknek is igen nagy volt az örömük, amikor meglátták a csillagot (Mt 2,10). Mária együtt magasztalta az Urat örömében Erzsébettel, akinek még a magzat is örvendezett a méhében (Lk 1,44).A mi számunkra is örömteli időszak az advent és a karácsony is. De van nekünk igazi, tartós örömünk? Nem állunk sokszor a karácsonyfa mellett inkább kimerülten, mint örülnénk? Vagy az ünnepek után nagyobb ürességet érzünk lelkünkben, mint korábban bármikor? Vajon nem az ünnepekben kellene a szívünknek úgy megtelnie örömmel, hogy a további hónapokra is erőforrás legyen?
Ebben az Igében az öröm 3 formájára hívta fel Isten a figyelmemet. Az első a világi öröm. Olyan ez, mint a karácsonyi fények. Egy ideig tartanak, aztán kialszanak. Nincs maradandó forrásuk. Sokszor függ a világ öröme a pénztől. Akinek sok pénze van, az többféle fajtáját kipróbálhatja a világi örömöknek. Függ az életkortól is. Aki fiatal, az jobban részt vehet abban, amit a világ kínál, de egy idős ember már jobban érzi testi nehézségeit és korlátait. Pál apostol elszakadt a világi örömöktől. Ennél sokkal nagyobbra talált, és nekünk is ezt ajánlja.
Örüljetek az Úrban mindenkor! Jézus Krisztusban van a teljes öröm, ami a világ összes öröménél nagyobb! A Megváltó azért jött el a földre, született meg az első karácsonykor, mert azt akarja, hogy az örömünk teljes legyen. Mikor megismerjük Jézust, és a szívünkbe fogadjuk, Ő pedig betölt bennünket a jelenlétével, akkor megtapasztaljuk ezt az Úrban való örömöt. Ez a mély és határtalan öröm először is az Úr személyéből ered. Végtelen öröm tölti be az embert, mikor megismeri Jézust mint Szabadítót, Megváltót, Istennek Szentjét, Vigasztalót, Erős Istent, Uraknak Urát, Királyoknak Királyát, Utat, Igazságot, Életet, világ Világosságát. Másrészt az ajándékai is hatalmas örömöt okoznak: szeretete, irgalma, útmutatásai, bölcsessége, segítsége, sok-sok földi és mennyei ajándéka. Mindezeket hosszú oldalakon keresztül lehetne sorolni. Az Úrban való öröm mély. A szívünk mélyét betölti. Akkor is tartós, ha az életünkben éppen nehézség, szomorúság, próba van. Így tudta Pál megírni a Filippi levelet, mely örömüzenet, miközben börtönben volt. Vagy Szilágyi Sándor erdélyi lelkész a: Boldog rabságom című könyvét arról a 7 évről, amit a román börtönben töltött a hitéért.
Az Úrban való öröm tartós. Szeretnénk örökké ifjak és vidámak maradni? Az Úrban kell lenni, Neki kell örülni, Benne kell gyönyörködni! Aki így tesz, annak 100 évesen is tele van a szíve az Úrral, és Benne az örömmel. Másoknak viszont elhervad az élete, mint az ősszel lehulló falevél. Olyanok, mint a száraz lombú fák vagy a károgó varjak télen. Végül az Úrban való öröm egyre növekvő. Mennél jobban megismerem, mennél jobban tele van a szívem Vele, annál jobban növekszik az örömöm.
Végül van még egy harmadik fajtája az örömnek ebben az Igében: az ismét öröm. Ismét mondom: örüljetek! – írja Pál. Miért kell ismételni? Mert nagy a kísértés, hogy akik megismertük már az Úrban való örömöt, levesszük a tekintetünket Róla. Nagy a kísértés, hogy ismét másban keressünk örömöt. Hívő emberként lehetnek ezek saját ábrándjaink, a családunk, a szolgálatunk, a hívő emberek közössége vagy régi örömforrások. Mihelyt nem az Úrban gyönyörködöm, lassan, fokozatosan boldogtalanná válok. Vajon mit jelez a szívem? Az ilyen hívő emberek olyanok, mint a fekete bőrkötéses Biblia borítója. Sajnos a lényeg, a belseje hiányzik. Ég és föld között él az ilyen ember. Nincs már a földi örömökben, de nem tölti be a szívét az Úrban való öröm sem. Lehet, hogy sokszor boldogtalanabb, mint a világi örömökben élők.
Hova tartozol? Milyen örömöd van? Miért ismétlődnek az ünnepeink évről évre? Azért, hogy ismét megújuljon a szívünk az Úrban! Elkezdődjön vagy megerősödjön a kapcsolatunk Jézus Krisztussal, és tartós, elmélyült, egyre növekvő örömünk legyen az Úrban. Ismét örüljetek a Megváltóban! Ne érjük be ennél kevesebbel, ha a legnagyobb öröm a mienk lehet! Ismét lehet az Úrban megelevenedni. Éljünk ezért az ünnepekben is gyülekezeti alkalmaink, istentiszteleteink lehetőségével! Használjuk ki az időt az elcsendesedésre és az Ige olvasására, tanulmányozására!
Az Úrban való örömmel eltöltött ünnepeket kívánok sok szeretettel mindenkinek!
Somogyiné Ficsor Krisztina
Túrmezei Erzsébet:
Jön a Megváltó!
Jön a Megváltó,
meleggel, fénnyel
tölti be házunk.
Csak jól vigyázzunk,
hogy észrevétlen
el ne haladjon,
s itt ne maradjunk mi a sötétben!
Szép karácsonyfa
nem elég nékem.
Nem elég semmi.
Jön a Megváltó:
Őt magát vágyom
szívembe venni.
Olyan lesz akkor,
mintha minden nap
karácsony lenne!
Puha jászolként
vár a szívem rád:
Végy, Uram Jézus
Jön a Megváltó!
Jön a Megváltó,
meleggel, fénnyel
tölti be házunk.
Csak jól vigyázzunk,
hogy észrevétlen
el ne haladjon,
s itt ne maradjunk mi a sötétben!
Szép karácsonyfa
nem elég nékem.
Nem elég semmi.
Jön a Megváltó:
Őt magát vágyom
szívembe venni.
Olyan lesz akkor,
mintha minden nap
karácsony lenne!
Puha jászolként
vár a szívem rád:
Végy, Uram Jézus
lakozást benne!