Aranyos Béla
presbiter
Gyöngyösön születtem 1960-ban katolikus szülők gyermekeként. 1975 – 1979-ig Gyöngyösön a Vak Bottyán János gépészeti szakközépiskolában érettségiztem. 1979 – 1990-ig M2-es Metrón metrósegédvezető, majd metróvezető voltam. 1990 – 2019-ig a Cinkotai Autóbuszgarázsban, autóbuszvezetőként dolgoztam. 1981 augusztus – 1982 február között katonai szolgálat Gyöngyösön, ezért 10 éves szerződést kellett aláírni a BKV-nál így 2 év helyett, csak 6 hónap volt a katonaság. 1979 – 2019 BKV szolgálat után 6 év korkedvezménnyel nyugdíjba vonultam. 2012-ben nagymamámat 97 éves korában, elhívta az úr a földi életből. Egyedül maradtam, hogyan tovább tettem fel a kérdést? Az Úr a segítségemre sietett. Váraljai János autóbuszvezetőtől kaptam egy könyvet, Wilheim Busch Jézus a mi sorsunk. Ezután következett a csendeshét Biatorbágyon. Innen egyenes út a Fasorba Végh Tamáshoz, aki elindított a Jézushoz vezető úton, először 2 könyvvel Trausch Liza Látni akarom a Jézust, Végh Tamás A nagy szabadítás. Ezután következett a kereszt-kérdések tanfolyam. 2014. március 22-én elvettem feleségül Etelkát, március 23-án Konfirmáció, majd augusztus 16-án egyházi esküvő a Fasorba. Ezután együtt szolgálhattam Pálinkásné Marikával a diakóniában. Sokat köszönhetek a lelkészeknek a közös szolgálatért, Somogyi Péternek, Somogyiné Ficsor Krisztinának, Pataki Andrásnak, Édes Gábornak, Oszlács Endrének, Marton Piroskának. Kovács Tibor Egyházfinak, Cseke Hajnalkának, mint körzetgazda, Kovács Laci és Lázár Viki úrvacsorás szolgálatért. Halász Áginak és Bécsi Áginak a hivatali munkatársaknak és Becske Ibolyának.