Templomunkról

"Az Isten háza alapjában véve családi ház. A családfő maga Isten, mi, a körülötte letelepedő sereg az Ő házanépe." - írta Dr. Ravasz László, egyházkerületünk volt püspöke, az 1942-ben megjelent Magyar Református Templomok című könyv egyik tanulmányában. Időtálló gondolatok ezek és ahogyan a családok története, egymást váltó generációk, nemzedékek története, így van ez Isten házanépével is, az Ő családjával is. S a családtagok felemelő kötelessége, hogy a később érkezettek számára továbbadják a családi ház történetét is. Ezért állunk meg ma is, hálaadó szívvel, Istent dicsőíteni és az Ő nagy tetteit továbbadni, hiszen itt ezen a helyen is megépült egy csodálatos családi ház, Isten háza. Ebben a megemlékezésben a templom történetére összpontosítok, nem feledve, hogy ez egy gyülekezet történetének egy részlete csupán. A VI-VII. kerületi reformátusok közötti állandó igehirdetői szolgálatra 1901-ben kapott megbízást Kovács Emil lelkipásztor. 1902-ben már értekezletet tartottak a templomépítés ügyében, hiszen a Rózsa u. 20-ban bérelt, átalakított terem már kicsinek bizonyult. Ekkor mintegy 16.000 református élt már a két kerületben. Így fogalmazott az egyháztanács a jövőre tekintve: "...a helyi bizottság megkezdte működését, s legközelebb megkezdi az építendő templom alapjára való gyűjtést; nem kételkedvén, hogy az a kálvinista hitbuzgóság és 
áldozatkészség, mely négy századon keresztül néha-néha csodákat művelt, ezúttal is - bár az idők anyagi tekintetben gonoszak - éreztetni fogja hatását..."

Adomány

Éppen száz évvel ezelőtt, 1903. április 1-jén jelentek meg az első gyűjtőívek a belügyminisztériumi engedély mellett a templomépítés támogatására. 1907-ben mintegy 80.000 korona állt már rendelkezésre. 1908. április 25-én pedig alistali 
Laky Adolf 300.000 koronás adománya a megvalósulás stádiumába vitte a templomépítés ügyét. Milyen hatalmasan cselekedett az Úr! Adjunk hálát Istennek, amikor a templomkertben mellszobra mellett elmegyünk! Laky Adolf fiatalon kész volt életét áldozni a szabadságharcban, de az Úr megtartotta őt, mert nagy tervei voltak vele. Puritán módon élt, nemes egyszerűségben, s a Bibliából naponként erőt merítve. Ékszerész volt, akinek műízlése, becsületessége a legfelsőbb 
körökben is ismertté lett, mert ő javította ki Szent István koronáját, királyunk koronázása előtt s ő készítette a koronázási ajándék díszszekrényeit. Kitüntetést nem fogadott el, a világi hiúságok távol álltak tőle, de üzlete a kiválóságok, a nemzet vezetőinek kedvelt találkozó helyévé vált. Feltűnés nélkül osztotta szét vagyonát, jótékony, hazafias célra legalább egy millió koronát adott, s így adott egyházi célokra is közel egy millió koronát, s ebbol a fasori templom építésére névtelenül 300.000 ezret. A templom megépülését nem érte meg, hiszen 1910. október 6-án elköltözött Urához, a mennyei hajlékba. 1908-ban Hegedűs Sándor főgondnok és Lánczy Leó, a helyi templomépítési bizottság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke közbenjárására a székesfőváros az Izabella és a Hegedűs Sándor utca sarkán telket adott. Ebben az évben Kovács Emil megválasztott lelkész vezetése alatt megalakult az Erzsébet-Terézvárosi parókiális kör, vagyis a fasori egyházközség. 1909 április 15-re ki is írták a tervpályázatot, de kiderült, hogy a telek kicsi és el van dugva a házak közé. Hosszú utánjárásra sikerült elérni, hogy a telek helyett építési segélyt adjon a főváros, kétszázezer koronát 1910. február 4-én. Ezután vették meg ezt a telket 265.000 koronáért. Két sikertelen pályázat után az építő bizottság Árkay Aladárt 
bízta meg a tervek elkészítésével, s ő építette meg az új templomot. A temesvári származású Árkay a kiváló műlakatos iparművész, Árkay Sándor fiaként született, akinek nevéhez fűződik többek között a New York palota, a Nyugati pályaudvar kovácsoltvas díszítése.
 
Protestáns beszélő templom

Árkay Aladár páratlanul dinamikusan alakuló életművének egyik mérföldköve templomunk. Gerle János művészettörténész szavaival: "a késő szecessziós építészet egyik csúcspontja, a századfordulós stílustörekvések és nemzetközi hatások szintetizáló összefoglalása." A Magyar Iparművész hasábjain pedig így fogalmazott valaki: "Károli Gáspár nyelvének építészetre fordítása ez, súlyos veretű, kemény magyarság." Méltán szerepel Árkay neve és templomunk is több művészettörténeti munkában, méltán keresik fel külföldről és hazánkból is építészhallgatók, akik tanulnak erről a templomról. S nem véletlenül csodálkoznak rá jegyespárok is a templom szépségére. Az alkotás az építészt dicséri, a tehetség pedig az Alkotót, Istenünket. Áldjuk őt mindezért! Templomunk alaprajza görögkereszt alakú, melynek száraiban kétszintes karzatsor kapott helyet. A homlokzatot a magyar népművészet ihlette majolika lapok díszítik, amelyek a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek. A belső tér a homlokzatnál és a keresztszáraknál elhelyezett három hatalmas, kapu formájú 
festett üvegablakon keresztül kapja a fényt. A főablak a századforduló legjelentősebb üvegművészének, Róth Miksának a műhelyéből került ki. Ám a többi üvegablak is legalább ilyen szép mestermunka, ezek, csakúgy, mint a kinti majolikák, a faragott padsorok vagy a hímzésszerű tömörséggel növényi motívumokból megkomponált falfestmények Árkay munkái. A hatalmas, áttört díszű bronz csillár szintén Árkay tervei szerint Miákits Károly műiparos cizellőr alkotása. A méretek impozánsak, a belső teret, amely mintegy ezer hívő befogadására képes, a tiszteletet ébresztő óriás boltívek fölött húsz méter magas és 13,7 méter átmérőjű kupola zárja le. A bejárattal szemben az építész a fő falon - "a középen" - fogta össze a református egyházi szertartás lényeges elemeit, a két oldalról félköríves lépcsővel megközelíthető szószéket és előtte az Úr asztalát. "Az egész templom a protestáns beszélő templom egy új típusát akarja bemutatni, hol a hívek a lelkészt minden helyről egyformán láthatják s közelről hallgathatják." - írták a Harangszó 1938. májusi számában.

Az avató

A szószék fölötti, modern vonalú orgona mintegy megkoronázza az egész együttest. Minden nemes anyagból készült: márványból, bronzból, kerámiából, fából és üvegből. Forma és anyag harmóniája áhítatot sugároz. Érdekessége az építésnek, hogy a szomszédos Herczel Sebészeti Szanatórium (ma BM kórház) tulajdonosának kérésére Árkay a tervét szimmetrikusan tükrözte, tehát eredetileg fordítva állt volna: a két torony és a parókia a másik oldalon épült volna meg. Báró Herczel Manó 33.000 koronával hozzá is járult az építkezéshez. A teljes költség 750.207 korona volt. Csoda, hogy mindez így megvalósulhatott! A templom építése 1911. július 24-én indult és 100 évvel ezelőtt pedig, június 1-jén már felavatták Budapest ötödik református templomát. A Protestáns Egyház és Iskolai Lap így írt az akkori ünnepélyről: "A budapesti egyház csodálatosan nagyszerű fejlődésének egyik hatalmas megnyilvánulása és bizonysága volt mindaz, ami ott végbement. Eszünkbe jutott ez alkalommal a hálaadásnak megragadó igéje, amely a pátriárcha ajkain ott a Jordán vizénél elhangzott. Mert hogyan is költözött ide ama nagy türelmi szózat elhangzása után a mi református egyházunk? Valóban a maihoz viszonyítva, nem volt sokkal többje egy pálcánál. Ma hat serege, parochiája és öt temploma van! Egyik legnépesebb sereg új templomába mentünk be a jelzett napon nagy örömmel. Mert igazi örömmel és hálával töltötte meg lelkünket mindaz, amit ott láttunk és hallottunk. És pedig elsősorban maga az ünneplés tárgya, a templom. Nem mindennapi jelenség. Egy nagy gondolat megtestesülése. Az erő és szépség, a "régi" és az "új" ölelkezésének jelképezője minden részletében. Kívül a hatalmas, bástyaszerű, faragottkövekkel burkolt torony, a szilárdságnak mozdíthatatlan, egy örök alapon való megnyugvásnak és az "ecclesia orthodoxa" ebből eredő erejének, hatalmának, karakterisztikus kifejezője. Magának a templomnak alakja, formája, díszítése meg azt hirdeti, hogy az egyháznak nem szabad elzárkóznia külső megjelenésében, intézményeiben, munkáiban, eszközeiben, a körülötte nyüzsgő, vele szemben új meg új követelményekkel fellépő modern igények elől. Ezt a gondolatot fejezi ki a templom belseje, felszerelése is. A hatalmas, modern díszítményekkel ékeskedő kupola, a masszív karzatok, a fekete márványhasábokból alkotott szószék, a felette elhelyezett pompás orgona, a szószékhez hasonló stílusú, márvány alapon nyugvó úrasztala, a modern fűtési és világítási berendezés a szép csillárokkal, szóval mindazok, amik ott láthatók, impozáns hordozói a jelzett eszmének."
 
Felújítás

Templomunkban 2002 végéig 18.104 fő részesült a keresztség sákramentumában, itt van s talán vannak közöttünk még akik elsőként. 9195-en tettek konfirmációi fogadalmat a kilencven év alatt. Összesen 6002 pár kérte menyegzőjén Isten áldását házasságára és 12.253 főt temettek el az itt szolgáló lelkipásztorok. Jelenleg a hatodik lelkésznemzedék szolgál és ezen belül az ötödik szolgatársi kettős. A templom kilencven éves történetének 4680 vasárnapjából, Isten kegyelméből csak egyetlen vasárnapján nem szólt az igehirdetés: 1945. január 2-án, vasárnap az orosz csapatok innen a templom elől lőtték az akkori Király utcát egész nap, estére a tanácsterembe lovakat szállásoltak be. Mégis, a harmadik vasárnapon a kitört ablakú templomban ugyan dideregve, de felhangzott az ének és az Ige. A templom külső és belső állaga bizony az évtizedek alatt nagyon megromlott. 1980. január 1-jén indította meg a belső felújítás ügyét Isten Igéje: "...építsétek fel a templomot, hogy gyönyörködjem benne, és dicsőítsenek engem!" (Hag 1,7-8) Isten kegyelméből 1981. május 31-re a belső tér teljesen megújult, ebben gyönyörködhetünk ma mi magunk is. A külső felújításhoz a 80-as évek végén tudott hozzákezdeni a gyülekezet, a tetőzet felújításával. Majd 1991-92-ben került sor a külső homlokzat megújítására. A nyolcvanadik évfordulóra külsőleg és belül is megújult döntő módon az épületegyüttes. Istené legyen a dicsőség ezért, és akik fáradoztak ezen, áldja meg őket az Úr! Az akkori lelkipásztori jelentésben ezt olvassuk: "Azért is örvendetes ez, mert így, az utánunk következőknek már nem kell hasonló gondokkal küzdeniük, hanem minden erejüket a lelki ház építésére fordíthatják." Szeretnénk valóban ezt tenni és a mögöttünk lévő évek a befejezésről, illetve a továbblépésről is szóltak. És még van mit tennünk, célunk, hogy munkáljuk azt, amit a Bibliában így olvashatunk: "Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által." (1Pét 2,5)
 
Somogyi Péter
elnök-lelkész

Fényképgaléria templomunkról ITT.
Gömbpanorámás felvételen körbejárható a belső tér ITT
.
Templomunk harangjairól a Fasori Harangszó centenáriumi számának 13. oldalán olvashatunk.

Fasori harangszó – engedjünk a hívogatásának: