Cserkészélet
Közös élményeink
IV. Béla és a tatárok
2017. július
A 270. Hajnal Cserkészcsapat a 173. Zsigmond Király és a 305. Szent István Király Cserkészcsapattal közösen a Balaton partjára ment táborozni. Örömmel nyugtáztuk a nagy érdeklődést a gyerekek részéről: mind a 3 őrs teljes létszámmal volt jelen (19 cserkész és 4 vezető). A 9 hónapnyi előkészület során kiválasztott keretmese IV. Béla és a tatárjárás volt. Az egységes sereg megteremtése végett „ő királyi felsége” egységes felöltőt adományozott valamennyi harcosának.
Az első 3 napot Ábrahámhegyen töltöttük táborépítéssel, métával, élő rizikóval és sok fürdéssel. Építés közben pici hüllőket is találtak a lányok, melyeket mindenki megcsodált a szabadon engedésük előtt. A 3. napon a tatárok elűztek minket a közeli Salföldre, ahol a pálos kolostorrom közvetlen közelében húztuk meg magunkat. Itt kemény és kitartó munka árán újra tábort építettünk.
A vasárnap reggel csapatszintű istentisztelettel kezdődött: két csapat a közeli római katolikus templomba vonult le misére, a 270. Hajnal pedig meghitt áhítat keretében volt együtt. A következő napok hadijátékokkal, kiképzéssel és felderítéssel teltek. Ennek keretein belül a nagyobbak egész napos, kinn alvós portyán, a Jegesmacik pedig egész napos túrán vettek részt. A Puma őrs Györgydeák Mónival kibővülve bevállalta a leghosszabb, közel 50 km-es útvonalat, melynek célja a kisapáti Szent Kereszt templomrom volt. A templomrom után a Tűzvirág (14 éves lányok) és a Puma őrs  (13 éves fiúk) együtt vert tábort Nemesgulácson, és itt töltötték az éjszakát tábortűz mellett, teljesen nomád körülmények között.
Az eseménydús tábori programok alatt folyamatosan készültek az első próbára is, és a felderítés után – a vezetőség nagy örömére – minden próbázó sikeresen tette le az első cserkészpróbát, Nagy László Nimród kiscserkész pedig fogadalmat tett. A megszerzett tudás számadása azért is bír jelentőséggel, mert az első próba az őrsvezetőképzőbe való jelentkezés feltétele.
A tábor végére a tatár seregek váratlanul kivonultak hazánkból, a király pedig elismerése jeléül minden résztvevőnek oklevelet adományozott, várépítés fejében birtokhoz juttatva hű alattvalóit. Az eredményes, de igencsak kimerítő táborozás után tábort bontott a magyar sereg, és vasparipára ülve hazaindult saját birtokára.

„Életem legjobb tábora volt az idei. Sok új barátot szereztem, megtanultam Bi-Pi életét és egy csomó hasznos dolgot. Természetesen a Balatont is nagyon élveztem. A legjobb rész a portya volt, amikor kinn aludtunk egy patak mellett egy kifeszített ponyva alatt. Kedvenc szolgálatom a kuktás volt, szívesen lettem volna többször. Kétszer voltunk őrségben, és mindkétszer olyasmiről tudtunk így beszélgetni, ami amúgy nem kerül szóba. Nagyon várom a szeptembert, mert saját őrsöt kapok!" (Diószegi Keve)


„Isten
embertárshaza együttesét jelképezi a 3 feltartott ujjal való köszönés a cserkészeknél. Nagyszerű élmény volt e hármas együttes tudatos jelenlétében tölteni a cserkésztábor mindennapjait. A pálos kolostor tető nélküli romjai között megélhettük, hogyan tágul ki a klasszikus értelemben vett templom, hogyan válik templommá az egész, minket körülvevő természet. Öröm volt látni, ahogy gyermekeink egyre inkább megtalálják a helyüket, és ráéreznek az egymás felé tett szolgálat jó ízére, sőt sok esetben akár versengenek is ezért. Identitásunk megerősödésének egyik feltétele az ismeret. Megélhettük, ahogy az ismeretek játékos formában való csepegtetésének, illetve az események »megélésének« hatására tisztul a fejekben a kortörténeti háttér, rögzül egy-egy magyar történelmünkhöz kötődő fontos esemény. Hadd zárjam soraimat a cserkésztáborban készült kedvenc képemmel, mely kissé homályos ugyan, de annál erősebben sugárzik át rajta cserkészindulónk pár sora:
S az Isten arca néz le ránk.
Leheletén ott megterem
Erő, szabadság, győzelem.
(Becserkész)
***
 
Tisztújítás
 
2017 tavasza
A 270. Hajnal Cserkészcsapat életében változások következtek be 2017 februárjától. Kun Rebeka, aki korábban a dunaföldvári 105. számú IV. Béla Cserkészcsapat tagja volt, féléves kitartó munka és képzési folyamat eredményeképpen megszerezte a cserkész segédtiszti képesítést, ezt követően pedig mindenki nagy örömére elfogadta a meghívást fasori cserkészcsapatunk vezetői posztjára. Én az elmúlt közel 4 évi szolgálatomat követően egy kicsit visszavonulok, s engedem az ifjúságot kibontakozni.

Most is örömmel tölt el, ha  visszaemlékezem 2013-ra, amikor Somogyi Péter lelkipásztorral elkezdtünk arról beszélgetni, milyen jó lenne a Fasorban újraéleszteni az 1923. október 13-án megalakult cserkészcsapatot, mely az utóbbi majd' 25 évben nem volt aktív. Abban az időben én a Magyar Cserkészszövetségnél dolgoztam. Talán ez is vezette arra lelkipásztorunkat, hogy megkérdezze, van-e kedvem foglalkozni a gyülekezetben ezzel a témakörrel. Én örültem, hogy rám talált egy olyan szolgálat, amit tényleg én tudtam elvégezni. Akkor és ott a helyemen voltam, szükség volt a tapasztalatomra, ismereteimre. Ez nagyon motivált és megerősített. Nagy lendülettel fogtunk bele a műhelytalálkozók szervezésébe, hogy kialakítsuk a működési feltételeket az újjáéledő cserkészcsapat számára. Kis Csaba volt ebben az időszakban a segítségemre sok mindenben. A presbitérium támogatása is sokat jelentett. Úgy éreztük, hogy a csapat újjáélesztése gyülekezeti igény, s mindenki mögöttünk állt támogatóként. Mivel gyermekként nem voltam cserkész, részt vettem egy alapozó képzésen, ahol sok elméleti és gyakorlati ismeretre tettem szert. Természetesen a kiesett gyermekkori cserkészélményeket ezek nem pótolták. Sokat jelentett viszont, hogy hivatali oldalról már ismertem a cserkészmunkát.
Időközben a munkahelyem megváltozott, a fasori cserkészcsapat pedig beindult. Eleinte két, mára három őrsbe szerveződtünk. Évente elvittük a gyermekeket tavaszi és őszi portyákra, kirándulásokra, de az év csúcspontja mindig a nyári tábor volt. Rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak. Mindenről tudósítottunk honlapunkon és Facebook-oldalunkon. A 6-8  fős vezetői stábunkat, melyet „törzsnek” hívunk, általában 2-3 őrsvezető, valamint Csaba, Anetta és magam tettük ki. Tudjuk, hogy a gyülekezetből is többen támogatnak bennünket alkalmankénti segítséggel, imával, önkéntes munkával. Ezekre is nagy szükség van. Már megszoktuk, hogy a csapat folyamatos megújulásban van. Az első két évben több őrsvezető csak fél éven keresztül maradt nálunk, de újrainduló csapatként nagyon hálásak vagyunk a munkájukért. Mára a törzs talán hosszabb távra tervez, hisz Kun Rebeka már több mint 2 éve, barátja, Németh Kristóf lassan 1 éve, és testvére, Kun Kármen bő fél éve segíti a 270. Hajnal Cserkészcsapatban zajló munkát. Mindhárman őrsvezetők, s aktívan részt vesznek a 2017. évi nyári tábor szervezésében, mely idén Ábrahámhegyen lesz.

Vezetőként búcsúzom a 270. Hajnal Cserkészcsapattól, az elmúlt 4 éves munka gyümölcsét átadom Rebekának, aki képzett cserkész segédtisztként örömmel vállalta a csapat irányítását. Rebekát leginkább a cserkészek szülei ismerik, mert még nem a gyülekezet tagja. Reméljük, hogy a különböző programokon egyre többen megismerhetik. Addig is olvassa mindenki nyitottsággal új cserkészparancsnokunk bemutatkozását, akinek a munkáját a háttérben mentorként, gyülekezeti kapcsolattartóként, önkéntesként én is igyekszem tovább segíteni.
 
Szilágyi-Kiss Hajnalka
korábbi megbízott csapatparancsnok


Kedves Testvéreim!

Kun Rebeka vagyok, a 270. Hajnal Cserkészcsapat újdonsült vezetője. Társaimmal és vezetőimmel azon dolgozunk, hogy a kezünk alatt összefogott gyermekek több élményben és kalandban részesüljenek a természet lágy ölén, valamint tudásunk és tapasztalataink átadásával szeretnénk őket segíteni az Isten felé növekedésben.
Cserkészéletemet Dunaföldváron, a 105. számú IV. Béla Cserkészcsapatban kezdtem meg a Bromélia őrs tagjaként 2006-ban. 2012-ben már a Magyal őrs tagjaként negyedmagammal sikeresen elvégeztem a Bugaci Őrsvezető Képzőt. Az élet sajnos úgy hozta, hogy hiába volt meg a lelkesedésem, akkor még nem lett nekem őrs rendelve. Később úgy alakult, hogy Budapestre kellett költöznünk, aminek eredménye, hogy pár év inaktívan telt számomra az otthoni csapatban.
2014 decemberében Hegyi Armand közreműködésével kerültem ide Hozzátok, a Hajnalba. Csodálatos lehetőségként éltem ezt meg, és új lendületet adott cserkészéletemnek. A Jegesmacik a mai napig a szívem központi helyén vannak. Nagyon szeretek velük lenni, jó látni, ahogy fejlődnek. Minden héten örömmel sietek hozzájuk, és készülök nekik a programokkal. Szívemen viselem a csapatom sorsát, és hiszem, hogy a nehézségek ellenére jó kezekben vagyunk.
Szeretném megköszönni a bizalmat és a sok támogatást, amit kapunk Tőletek.

Áldás, békesség!
 
Kun Rebeka
csapatparancsnok
 
***
 
Szolgálatban
2016. november
Nagy öröm és ünnep volt cserkészcsapatunk életében november 13-a, amikor az istentiszteletet követően a teaházban süteménnyel és teával a testvérhálós munkacsoporttal karöltve vendégül láthattuk a gyülekezet tagjait.
Mind szülők, mind gyermekek bőszen készülődtek. A visszajelzések alapján a legnagyobb népszerűségnek Keve cserkészünk 270. Hajnal feliratú liliomsütijei örvendtek.
Jó lehetőség volt ez az alkalom, hogy többszöri bemutatkozásunkat követően most kötetlen formában beszélgessünk a cserkészetről. A gyülekezet tagjai végre jobban megismerhettek bennünket.
 
***
 
Lassacskán
2016. október
15-öd magunkkal indultunk el 2016. október 8-án immáron szokásos őszi portyánkra, a délutáni órákban pedig további 2 cserkészünk csatlakozott hozzánk. A cél ezúttal a gödöllői Teleki Pál Cserkészpark volt.
Az időjárás az esős-borús előrejelzések ellenére kedvező volt: verőfényes, napsütötte másfél napot kapott ajándékba kis csapatunk. A hűvös éjszakáért pedig kárpótolt a verőfényes, szinte nyárias hőséget sugárzó délután, amely kiváló alkalmat teremtett a felhőkben rejtőző alakok felfedezésére is. Jó volt kiszakadni egy kicsit a város rohanásából, egy lassúbb, kézzelfoghatóbb dimenzióba csöppenni erre a rövid időre, a száguldás helyett a túrázás, sétálás lassúbb, ámde emberibb, kapcsolatok teremtésére és megerősítésére is alkalmasabb helyváltoztatás formáját megélni, fát gyűjtögetni, a kész ételek helyett magunk készítette slambucot főzőcskézni, a digitális kommunikációból kilépve a tábortűz, a közösség hangulatát megélni, az esti játékokban együtt nevetni, feloldódni, rácsodálkozni egymás észjárására, logikájára.
Jó lenne ezeket minél gyakrabban megtenni: lassúbbra venni a ritmust, észrevenni és rácsodálkozni egymásra és az Isten alkotta természetre, a mellettünk lévőre figyelve egymás segítőtársává válni.
 
***

Vikingélet
2016. július
 
Július 9-én 1300 cserkésszel közösen a négyévente megrendezésre kerülő Kerületi Nagytáborba (KNT) indult a fasori 270. Hajnal Cserkészcsapat Bagoly és Jegesmedve őrse a Pápa melletti Homokbödögére. Az idei KNT témája a vikingvilág volt, e köré épültek fel a tematikus foglakozások, s a szimbólumok, jelrendszerek, csatakiáltások és indulók is ebbe a világba repítették a „gyanútlan” táborozót.
A tervezettnél jóval kalandosabbra és hosszabbra sikeredett már a Budapestről 800 cserkészt szállító különvonattal történő odautazásunk is, kisebb-nagyobb cserkészeink azonban egyaránt jól bírták a gyűrődést. Talán e körülményeknek is köszönhető volt, hogy a szokásosnál is jobban örültünk annak, amikor végre megpillantottuk a már pár nappal korábban leutazókat, az előtáborban részt vevőket, akik ekkorra felállították a konyha- és ebédlősátrakat, kiásták a latrinákat. A minden körülményében nomád, áram- és vezetékesvíz-mentes tábor első két napja még az építkezésről szólt: a meglévő létesítmények csinosítgatása, testre szabása, és a hiányzó építmények megtervezése, megépítése volt a feladat.
Laura „testre szabja”
a kézmosó lábait
Épül a mosogató
 
„Bevetésen” fiaink
 
A résztvevők kb. 100 fős altáborokba voltak beosztva, mi másik három, főleg katolikus cserkészcsoporttal közösen alkottuk a Samla elnevezésű altábort. Együtt étkeztünk velük, és közösen történtek a zászlószertartások, új ismeretségek születtek.
Őrsi sátrak, csajkafa, ruhaszárító kötél – a mi klánunk területe
 
Az altáborokban az őrsök különféle szolgálatokra voltak beosztva: mosogatás, fahordás, tűzrakás, beszámoló írása, vízhordás és továbbiak tartoztak a napi élethez. Kellett pár nap, amíg gyermekeink igazán „megérkeztek” a táborba, és kilépve megszokásaikból és saját kényelmükből ráéreztek a közösség szolgálatának igazi „ízére”. Öröm volt látni, tapasztalni, hogy ezután cserkészeink már versengtek egy-egy feladat elvégzésének kiváltságáért. A közösségi élmény megtapasztalása egyik gyöngyszeme volt a hétnek.
Kiscserkészeink, a Jegesmedve őrs, 5 napon keresztül délelőtti-délutáni foglalkozásokon, olykor esti vagy éjszakai próbákon is részt vett: sor- és ügyességi versenyek, népdaltanulás, esti fénykereső játék, éjszakai meseerdő, bunkerépítés, kézműveskedés, vizes játékok, strandolás, túrázás, esti tábortüzek kovácsolták össze őket.
Strandoló jegesmedvék... és baglyok. Esti fénykereső
 
Különös érzés volt 1300 fiatallal együtt lenni: közösen nézni az Európa-bajnokság döntő mérkőzését a domboldalon egy óriáskivetítőn, közösen részt venni a tábori istentiszteleten, a nyitó és záró alkalmakon, látni és hallani a nemzetségek fergeteges csatakiáltásait, együtt imádkozni és énekelni a Himnuszt.
EB-szurkolás
nomádmódra.
Bóna Zoltán Igét hirdet
 
a tábori istentiszteleten
 
Idősebb cserkészeink, a Bagoly őrs számára 10 napos volt a tábor: az igazi próba a kiscserkészek hazamenetele után kezdődött, és nemcsak az eleredő és szűnni nem akaró eső, a viszontagságos időjárás miatt. A programoknak és a gyermekek felkészültségének megkoronázására a nyolcadik estén került sor, amikor próbázás keretén belül számot adtak eddig elsajátított tudásukról: a cserkésztörvényekben, magyarságtudatukban, hitvallásban, hagyományismeretben és természetben való jártasságukról, az elsősegély alapjairól. Este pedig egy különleges szertartás keretei között megkapták a jól megérdemelt zöld nyakkendőt.
 
Törekvésünk felnőtt cserkészként a jövőben, hogy támogassuk gyermekeinket a táborban kimondott fogadalmuk megtartásában, hogy egyre több gyermeknek bemutassuk és egyre több gyermekkel megszerettessük a cserkészek természetközeli életformáját, önmagukért és a közösségért aktívan cselekvő és felelősségvállaló emberekké neveljük őket, valamint cserkészeinkkel együtt mi is híven teljesítsük kötelességeinket, amelyekkel Istennek, hazánknak és embertársainknak tartozunk.


A 2016-os X. Kerületi Nagytábor hivatalos oldala híradással, beszámolókkal, képekkel és videókkal elérhető INNEN.
 
***

Honfoglalás
2016. május

2016. május 13-án újabb potyára indult a Hajnal cserkészcsapat.
Az Egerbe induló vonaton, egy időkapun átlépve a(z)  (újra)honfoglalás közepén találtuk magunkat. Árpád, Emese, Réka és Nevenincs vezérekkel az élen érkezett meg a csapat – a turul hangját követve – az egri szálláshelyre. A „Kárpát-medencével” és az „őslakosokkal”, a vendéglátó, 212. számú Bornemissza Gergely cserkészcsapattal való ismerkedés markáns jelenséggé vált a továbbiakban – ami nemcsak a péntek délutánunkat, hanem egész ottlétünket átszőtte.
Péntek éjjel az avarok támadásai zaklattak fel legszebb álmunkból: Gültem nagyvezérük eltűnése óriási port kavart, és mi, honfoglaló magyarok voltunk az ügy első számú gyanúsítottai. Kicsit lógott a fejünk az éjjeli pizsamás keresgélésben, amely nem hozott eredményt, ezért szombaton reggeli után tovább folytatódott a „keresés”. Az egész napos túra során rengeteg élményben volt részünk: a kőfejtő mellet megmázsáltuk az össznépi cserkésztömeget, hegyet másztunk, fantasztikus kilátásokban gyönyörködtünk, megtaláltuk Gültem nagyvezért, aki óvatosan araszolgatott hajlékony derekával, és megdöntöttük az „egy hintán legtöbb helyet foglalók” rekordját. Szombat délután közös ebédfőzés következett: a legkisebbtől a legnagyobbig mindenkinek benne volt a keze az ételben: valószínűleg ezért is sikeredett világhírű finomsággá a paprikás krumplink. Nagy népszerűségnek örvendett az egri cserkészek által megismertetett méta is, a nagy lelkesedést a természet gyönyörű napsütéssel jutalmazta.
Mögöttünk a Fasor
 
A Gondviselés eredményeként az összes esős időjóslás ellenére sem esett az eső egész ott-tartózkodásunk alatt: a szombat délutáni napsütést pedig különös ajándékként, különös ráadásként éltük meg. Az esti tábortüzek – a cserkészélet felejthetetlen eseményei – itt sem hiányoztak: játékos-táncos, együtt nevetős, egymástól tanulós alkalmak ezek, különleges hangulattal, varázzsal.
Vasárnap a nap fénypontját az ebéd utáni desszert jelentette, ám a 140 palacsinta kifogott a seregen: „elégtelennek” bizonyultak a 6-8 darabos rekordfogyasztások is, pár darabot még így is ott kellett hagynunk, vendéglátóink örömére. A zászlófelvonást követően hazaindult kis csapatunk, az őslakosokkal nemcsak békét kötöttünk, de örök barátságuk és jókedvük jeléül mindenféle „földi jókkal” tömködték meg kiscserkészeink batyuját.
Ezúton is köszönjük vendéglátóinknak a szeretetteljes fogadtatást, a jókedvet, vidámságot és szívélyességet, ahogyan együtt voltak velünk, ahogyan a rendelkezésünkre álltak! Üzenjük nekik, hogy Csiga Csanád útban van az egri cserkészpark felé, a közeli buszmegállótól visszaindítottuk, még ezen évszázadban várható az érkezése.

Hálásak vagyunk, hogy a 270. Hajnal Cserkészcsapat közel 2 éves újraindulásának emlékére a gyülekezet előtt is bemutatkozhattunk a gyermekek hónapja keretében május 22-én, és megoszthattuk az istentiszteleten jelenlévőkkel közös tudásunk egy részét, illetve hogy mit jelent számunkra cserkésznek lenni. Minden kiscserkészünk nagy örömmel énekelte el a gyülekezetnek a cserkészindulót.
További képek az eseményről ITT.

***

Előrelépések
2016. április
 
A 270. Hajnal Cserkészcsapat egy újabb fejlődési szakaszba lépett 2016 tavaszától. Hivatalosan is becsatlakoztunk az országos egyesületbe, a Magyar Cserkészszövetségbe (MCSSZ), melynek velünk együtt kb. 10 000 tagja van 300 cserkészcsapatban Magyarországon. E legnagyobb civil szervezet 10 cserkészkerületre oszlik. Mi a X. pesti kerülethez tartozunk.

Ezen a nyáron cserkészcsapatunk a X. kerületi cserkészekkel a Kerületi Nagytáborba (KNT) megy azért is, hogy a többi csapattól tanulhassunk, velük megismerkedhessünk, s belesimuljunk a cserkészéletbe, melynek már 100 éves hagyománya van itthon is.

Nagy örömünkre szolgál, hogy ettől az évtől már gyülekezetünk is támogat bennünket, s a presbitérium elfogadta a költségvetésünket, melynek eredményeképpen régi zászlónk megújulhat, s néhány saját eszköz beszerzésére is lesz lehetőségünk.
 
***
 
Portyán a Hajnal – Pilisszentkereszt
2015. október

Október 29–30-án cserkészportyán járt a Hajnal cserkészcsapat. Mindkét őrs lendülettel és jókedvvel vágott bele a nagy utazásba az őszi szünet második felében, és ez jellemző volt az egész kirándulás folyamán. Nagy örömünkre az első napon velünk tartott a Jegesmedve őrs új vezetője, Tóth Luca is. A kedves, vidám őrsvezető 11 éves cserkészmúlttal Kecskemét után most Budapestet választotta tanulmányai helyszínéül – az Úr ajándéka ő a Hajnal cserkészcsapat számára-számunkra!

A HÉV a Pilisszentkereszten levő somhegyi kulcsos házhoz röpítette a társaságot, ahol a játék és a birtokba vétel jellemezte csütörtöki napunkat. A keretek tisztázásával és zászlófelvonással folytattuk.

Alakul az alakulat
 
Aztán indiánokká lettünk. A törzs vadásza kora délután egy elejtett vaddal jelent meg, melyet Szivárvány Haj segítségével közösen cipeltek a táborba. Az elejtett vadat a későbbiekben a törzs közösen dolgozta fel. A késő délutáni kereskedős játékba hihetetlen lendülettel vetették bele magukat a résztvevők, és ez alól a felnőttek sem voltak kivételek. A sötétség leereszkedése ellenére sem hagyott alább a lelkesedés: mokasszinok, tomahawkok, lovak, pipák, tollak, tipik cseréltek gazdát követhetetlen iramban, „rablók röpködtek a levegőben”, miközben mindenki kifejlesztette a saját kereskedési stratégiáját. Zászlólevonás, vacsora és tábortűz következett, mely utóbbi a hűvösebb időre való tekintettel beköltözött a nappali közepére, így vidám tűzropogás közepette adhatták elő produkciójukat a csoportok tánccal, mondókákkal, ütemes versikékkel, énekekkel fűszerezve. Büszke Sólyom és Tavaszi Zápor kiváló műsorvezetőnek bizonyultak ez alkalommal is.

Pénteken a zászlófelvonás után reggeli és gyors pakolás következett, majd elindult a nagy csapat felfedezni és meghódítani a közeli dombokat, hegyeket. Gyönyörű, napsütéses őszi időt kaptunk erre a napra, hála érte a Legnagyobb Rendezőnek. A Zsivány-sziklák tövében ebédeltünk, azt hiszem, derekasan megéhezhettek indiánjaink, mert farkasétvággyal, válogatás nélkül termelték be az ebédet. A májkrémes kenyér ritkán örül efféle osztatlan sikernek. A Zsivány-szikla másik oldalán kis ceremónia keretében Öreg Szem egy közös titokba avatott be minket. A titok tárgyi emlékeztetője csupán a mi számunkra, a beavatottak számára beszédes.
Remélem, minden indiánbarátunk őrzi e TITKOT a szíve mélyén (is), mely megtartó erőnk, közös útmutatásunk lehet a (cserkész)mindennapokban is.

 
***

Ötkarikások
2015. október
 
A 270 Hajnal csapat képviseletében nyolcan utaztunk Dunaföldvárra: Ágoston, Keve, Laura, Fanni, Nimród és Zéti (mint jövendőbeli kiscserkész), a kísérők Csaba és Anetta voltunk. Nagyon jól éreztük magunkat a szombati, cserkészek által szervezett szüreti bálon. A dunaföldvári szervezők igazán kitettek magukért. Példaértékű módon mozgatták a résztvevő pár száz embert.

Dunaföldvári Cserkészolimpia, 2015
 
Szombat délelőtt kötetlen program volt: a regisztráció után a sörösrekesz-mászás, csocsó, tésztagyúrás, forró kövön sütés, nyilazás, lovas kocsikázás, evezés, lézerharc és kézműveskedés területein szerezhettek élményeket az odalátogatók. Ebéd után a résztvevők korosztályuknak megfelelő versenyszámokon vehettek részt a kiscserkész-kategóriától egészen a vándorig. A gyermekek a város és a vár különböző pontjain, érdekes próbákon mentek keresztül, eközben a felnőttek a kapcsolatépítésre és -ápolásra helyezték a hangsúlyt. Mi is nagyon igyekeztünk helyt állni. :)
Vacsora után esti műsor következett, ahol a szervezők előadása mellett tánccsoportok bemutatóit is megtekinthettük. Fergeteges taps volt a produkciók jutalma, majd egy hatalmas torta gördült a színpadra: a Dunaföldvári Cserkészcsapat 25-ik születésnapját ünnepeltük. A torta elfogyasztásában lelkesen részt vett a mi csapatunk is, jelentem, derekasan megküzdöttünk az adagjainkkal. Ezután táncház következett: azt látni kellett volna, hogy milyen fergeteges hangulat alakult ki, Keve, Fanni, Laura is derekasan ropta az elejétől a végéig. A többiek is be-bekukucskáltak egy-két tánc erejéig. Éjszaka heringezés következett: nem számoltam meg pontosan, de kb. 30-40 „hortyogó” hálózsák hevert egymás mellett a kb. 100 négyzetméteres cserkészházban.
 
Fasori olimpikonok
 
A rendezvény mintaértékű volt, és annyira jó volt megtapasztalni, hogy a megszokott nagyvárosi attitűddel szemben mennyire hangsúlyosak itt, vidéken, az emberi kapcsolatok.
Kis csapatlétszámunk bensőséges együttlétet eredményezett: jó érzésű, nyitott gyermekekkel lehettünk együtt. Szívmelengető volt ezt a közösséget megélni velük, hogy a szülők nevelésénk gyümölcsei ránk is kisugároznak.
 
***

Kiscserkész-ígérettétel
2015. augusztus
 
Gazdag volt 2015 nyara a fasori református cserkészcsapat életében. A hosszú készülődést követően augusztus 10-én végre útra keltünk Sátoraljaújhelyre, gyülekezetünk 420 fős nyári hetére, ahol a presbitérium felkérésére külön programokkal készültünk azért, hogy az érdeklődők kicsit többet megtudhassanak a Fasorban másfél éve újraszerveződött cserkészetről, és hogy a 14-15 éves fiatalok is bekapcsolódhassanak. Szilágyi Szabolcs jóvoltából, az ő tervei alapján egy zászlófelvonó haranglábat építettünk meg 4 nap alatt a gyerekekkel.

Készül a harangláb SAU-ban
 
Az újraéledő cserkészcsapatnak ajándékozott, 2015. augusztus 14-én megkonduló vándorharang mostantól minden cserkésztáborban a csapat összehívására szolgál. Nagy ünnep volt, amikor az 1923-ban készült, legalább 25 éve használaton kívül helyezett csapatzászlót újra felvonhattuk és Ottmár Dávid előadásában együtt hallgathattuk a cserkészindulót. A Bagoly őrs is elénekelte a maguk által szerzett indulót, valamint a gyülekezet jelen lévő összes cserkészét arra kértük, egy mondatban foglalják össze, hogy mit jelent számukra a cserkészet. Elhangzott, hogy Halász Kingát szép emlékek fűzik a cserkészéveihez, a vidámság, az életöröm és a lelki közösség élménye meghatározó benne számára. Kinga az alapító, Baden-Powell szavait idézte: „Próbáljátok meg úgy itt hagyni ezt a világot, hogy jobb legyen, mint ahogy kaptátok.” Szilágyi Szabolcs kiemelte, hogy a cserkészet az Istentől kapott természeti és személyes javaink kétkezi munkával való hasznossá tétele a közösség számára. Számomra pedig azért fontos a cserkészet, mert nem hagyományos, iskolai keretek között működhetek együtt a gyerekekkel úgy, hogy abban segíthetem őket, hogy észrevétlenül, társaikkal együtt, aktív szerepvállalásban megtalálják, hogy miben jók, milyen tehetséget adományozott számukra Isten, s jó vezetőkké váljanak.

A SAU-ban jelen lévő fasori cserkészek
 
10 fős alakulatunkkal és a vándorharanggal örömmel utaztunk tovább augusztus 15-én Sátoraljaújhelyről a gödöllői Teleki Pál Cserkészparkba, hogy egy szűk hétre Narnia lakóivá váljunk. Kun Rebekával, a Jegesmedvék őrsvezetőjével további 4 cserkésztársunk is csatlakozott hozzánk. Nagy öröm volt látni, hogy a vándorharang méltó helyét Gödöllőn is megtalálta, és táborunk éke lett. Narniába pont úgy, ahogy C. S. Lewis kitalálta, egy szekrényen keresztül léphettünk be, s a Kőrösi Csoma Sándor Cserkészcsapattal közösen egy hétig a különleges lényekkel együtt segíthettük Lucy, Susan, Peter és Edmund királyokat abban, hogy a rend helyreállhasson, és Aslan uralma dicsőségesen megvalósulhasson. Részt vehettünk lovagi tornán, Ki mit tud?-on, készíthettünk koronázási ékszereket az uralkodóknak, s az ellopott koronák után az erdőben kutattunk. A királyok megkoronázását a táborlakók lovaggá ütése és egy hatalmas lakoma követte, ahol őrsönként főztük meg a különböző fogásokat.

Saját készítésű őrsi lakoma a gödöllői cserkésztáborban
 
Esténként tábortűz mellett cserkészénekeket és -játékokat tanultunk, s a hét fénypontja, a kiscserkészek ígérettétele és az azt megelőző próbázás sem maradhatott el, melynek alkalmával a gyermekek egészségügyi, népdalismereti és cserkésztudásukról adhattak számot a Narniában élő különleges lényeknek. A próbát mindenki kiállta, s augusztus 16-án kiscserkészígéretet tett. Ezt jelzi a kiscserkésznyakkendő, melyet mostantól a gyülekezet 12 gyermeke már büszkén visel.

Fasori Hajnal.
A 270. Hajnal Cserkészcsapat, 2015. augusztus – avatás
 
A cserkészmunka ősszel már két-három őrsben folytatódik, s nagy öröm számunkra, hogy a sátoraljaújhelyi bemutatkozás eredményeképpen újak is csatlakoznak hozzánk! Isten eddig is megsegítette csapatunkat, küldött őrsvezetőket, mentorokat, Igéje továbbra is erőt ad: „Ti azért bátorságosok legyetek, kezeiteket le ne eresszétek, mert a ti munkátoknak jutalma van.” (2Krón 15,7).

***
 
Izgalmas programok
2015 tavasza
 
Április 17-18-án Esztergomban együtt portyázhattunk a 1108. Szt. Tarzícius Cserkészcsapattal. A kapcsolat Ütő Blankán, a Bagoly őrs vezetőjén keresztül formálódott. Izgalmas másfél napot töltöttünk együtt Robin Hooddal és még sok kedves cserkésszel. Minden nap a megszokott keretek között zajlott zászlófelvonással és alakival, de volt sok játékos gyakorlat és kirándulás is.
 
Cserkészportya, Esztergom
 
Mivel Ütő Blanka az elmúlt fél évben tanulmányai miatt nem tudott őrsi foglalkozásokat tartani, így azt Kis Csaba és Szilágyi-Kiss Hajnalka vállalta helyette a Bagoly őrsben, mely mostanra 6 főből: négy fiúból és két lányból áll.
Április 25-én a Julianna iskolába voltunk hivatalosak, ahol bemutatkoztunk újra a szülőknek és a diákoknak egyaránt. Volt csomózás, kézműveskedés és sok-sok játék – hála Kun Rebekának és barátjának, Beliánnak, akik a Jegesmedve őrs vezetését vállalták a tavaszi félévben, melynek létszáma immáron 10 főre gyarapodott.
Júniustól a Julianna iskolában már cserkészotthont is kaptunk, és előkerültek a régi Hajnal Csapat relikviái is a templomtoronyból, melyekkel otthonosabbá tettük új szálláshelyünket.


 





















Az elődök relikviái: induló, állománytábla és zászló 1923-ból
 
Nagyon várjuk a nyári tábort, ahol Narnia krónikája foglalja majd keretbe az eseményeket 2015. augusztus 15-e és 19-e között Gödöllőn, a Teleki Pál Cserkészparkban. A táborparancsnok Joós Ágnes lesz, a 304. Kőrösi Csoma Sándor Cserkészcsapat rajparancsnoka. Várhatóan 40 kiscserkésszel leszünk együtt, a tábor díja 16.000 Ft lesz. A szülőknek június 4-én megtartottuk a felkészítő szülői értekezletet, ahol fotókat mutattunk be korábbi táborokról, s mindenki választ kaphatott kérdéseire. A részletekkel kapcsolatban Szilágyi-Kiss Hajnalkát lehet keresni a lap tetején megadott címen.
 
***

Visszatekintés az elmúlt 5 hónapra
2015. február
 
2014 októbere óta működik a 270. Hajnal Cserkészcsapat a Fasorban. Újjáalakulásunk óta 5 hónap telt el.
Az őszi őrsi foglalkozások két csoportban zajlottak. A Jegesmedve őrs rendszeres találkozói kéthetente, kedd estéken voltak Káposzta Boglárka vezetésével, 8-9 fő részvételével, a Bagoly őrs hetente, csütörtök esténként találkozott Ütő Blanka vezetésével. Ebbe az őrsbe járnak a nagyobbak, öten.

A közös őszi kirándulás mindannyiunknak nagy élmény volt a Budai-hegységben. A karácsonyt is együtt ünnepelte a két őrs a toronyban. Az indulás óta több gyermek is becsatlakozott a korosztályának megfelelő csoportokba, egyelőre vegyes őrsökbe.
A téli időszakban a farsangi készülődés, s azt követően a tavaszi portya ígérkezik izgalmas programnak, melyet Ütő Blankáék cserkészcsapatával, az 1108. Szt. Tarzíciusz csapattal szervezünk. Ezt követi majd még egy cserkésznap a tavasz végén, nyár elején, ahol a gyerekek az ország többi cserkészével találkozhatnak és vehetnek részt közös programokon.
 
A 270. Hajnal csapat tagjai a nyári cserkésztáborban tehetnek ígéretet, melyet a 304. Kőrösi Csoma Sándor Cserkészcsapat kiscserkészeivel együtt val&oac