Kirándulás Vizsolyba
Évforduló nyomában járt gyülekezetünk maréknyi csapata.
„Íme, leteszek Sionban egy kiválasztott drága sarokkövet,
és aki hisz benne, nem szégyenül meg.”
(1Péter 2,6)
2015. október elején gyülekezetünk egy csoportja Somogyi Péter elnök-lelkészünkkkel együtt buszos kiránduláson vett részt Vizsolyban. Ennek aktualitását a Vizsolyi Biblia kinyomtatásának 425. évfordulója adta. Mindennap kezünkbe vesszük a Bibliát, és abból magyar nyelven olvassuk Isten üzenetét. A Biblia kiapadhatatlan erőforrás a hívő ember számára, „Mert az Istennek beszéde élő és ható” (Zsid 4,12). Nagy ajándék!
Vizsolyba érkezve a Református Betlehem elnevezésű épületben, mely a templom mellett található, a lelkipásztor fogadta csoportunkat. Lehetőséget kaptunk egy kis felfrissülésre, majd a polcokon felsorakoztatott kiadványoknak, illetve egy 1990-ben az MTV megbízásából készített kisfilmnek a megtekintésére, mely a Vizsolyi Biblia történelmi hátterét mutatta be. Ezt követően a templomba mentünk, ahol Kovács Zsolt Levente lelkipásztor nagy szeretettel köszöntött minket. A 90. zsoltárt énekeltük el közösen, majd az evangélikus útmutató aznapi Igéje, a 2Sámuel 15,26 alapján áhítatott tartott. Dávid menekül Absolon elől, azt felelné Istennek: „itt vagyok, tegye velem, amit jónak lát”. Szívbéli bizalom ez Isten felé! Hűség és szövetség!
Az áhítatot követően nagytiszteletű úr szólt az Árpád-kori templomról. Milyen nagy felelősség hárult rájuk a fenntartásával, gondozásával kapcsolatban, melyet az elődök hagytak rájuk évszázadokon át. Nekik kötelességük a „Magyar Biblia bölcsőjéhez” zarándoklók számára ezt a nemzeti örökséget megőrizni. A templomot 200 éven keresztül építették az elődök, a románkor és a korai gótika jegyeit hordozva. A templom tornya a XIV. század végén épült a templomhoz. A környéken több Árpád korabeli kisebb templom maradt fenn, de sajnos nem túl jó állapotban. A Vizsolyi templom közöttük a legjobb állapotú, mert anyagi lehetőségek birtokában az ősök folyamatosan renoválták.
A templombelső falát Árpád-kori freskók díszítik, itt láthatók a leggazdagabban.
Fehér köpenyes Mária-ábrázolás a köpeny alatt megbújó gyülekezettel – a magyar nemzetet illusztrálta készítője. Majd a kánai menyegző képe látható, amelyen Mária imája szól Jézus Krisztushoz: „Nincs boruk.” A legnagyobb freskóelem az Árpád kori püspöki palást, aztán a templom fővédnökének, Szent Kristófnak ábrázolása, aki a Jordán partján a segítségre szorulókat segítette, vállán a gyermek Jézust cipelve azzal, hogy „az egész világ bűneit hordozom magammal”. Sorban itt látható Jézus Krisztus mennybemenetele, majd a meghalt Jézus Krisztus sebhelyes testének ábrázolása. Ezek a freskók több korból és festőtől származnak. 1940-ben egy lelkész fedezte fel, hogy a meszelt falborítás alatt képek láthatók. Ezután került sor a felső réteg eltávolítására. Sajnos ezek a képek az idők során halványodtak, de a cél, hogy továbbra is megőrizzék azokat.
Mennyei bölcsességek a mennyezeten
Vendéglátó lelkipásztorunk rátért ezután a templom tárlójában elhelyezett Biblia történelmi és technikai hátterére. 425 éve, 1590. július 20-án készült el és jelent meg nyomtatásban az első teljes, magyar nyelvű Bibliánk. 2015 januárjában Magyarország legkiemelkedőbb szellemi értékeinek sorába emelve hungarikummá minősítették. A Biblia fordítója és kiadója Károlyi Gáspár gönci református lelkész volt. Károlyi nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója, szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt a magyar nyelvű Szentírásnak. Munkájával megteremtette az egységes magyar nemzeti műveltség alapjait. Munkájáról így ír: „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdhettem egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik velem a fordításban segítségül voltak, meg nem szüntem addig, míg nem véghőz vittem a Bibliának egész megfordítását.” E kiemelkedő munkájának célja az volt, hogy minden magyar ember megértse Isten Igéjét, és úgy szólíthassa meg az Urat imáiban. Fordítótársai közül kiemelkedett Szenczi Molnár Albert, a későbbi zsoltárköltő, aki Károlyi Gáspár halála után, 1608-ban az eredeti szöveggel egybevetve elkészítette a javított kiadást Hanaui Biblia néven.
A nyomtatás hatalmas munkáját Vizsolyban Mantskovits Bálint végezte el. A Biblia 2412 oldalon, 7-800 példányban került másfél év alatt kinyomtatásra, súlya 6 kilogramm. Három részből áll, amely mind önálló címlappal és számozással lett ellátva. Az első rész az Ószövetség első 28 könyvét öleli fel, a második a próféták írásait, a harmadik rész Jézus Krisztus új testamentumát. A nyomtatás költségét bőséges adományával Rákóczi Zsigmond, a későbbi fejedelem támogatta, ő védelmezte a kinyomtatás leállíttatása ellen is, melyet Ernő főherceg igyekezett megakadályozni a szepesi kamaránál. A becslések szerinti 7-800 példányból napjainkban csak 52 eredeti Biblia helyéről van információ. Belföldön 28, az országhatáron túl 24 könyv ismert.
A Károlyi-Biblia napjainkig több, mint 300 kiadást ért meg. Kulturális, hitéleti és nyelvtörténeti hatása felbecsülhetetlen. Ebben az évben Vizsolyban ünnepségsorozattal emlékeztek meg a 425 éves Bibliáról.
Szót kell ejtenünk a XX. századi bibliafordítókról is, akik közül Czeglédy Sándor ceglédi lelkész, valamint Ravasz László püspök neve emelhető ki, utóbbi a Biblia újszövetségi részét igazította korunk nyelvhasználatához. A Biblia korunkban is a legértékesebb könyv!
A kiállítás más darabjai
Megköszönöm Istennek ezt a nemzedékről nemzedékre szóló üzenetét, melyet immár 425 éve magyarul is olvashatunk a Károlyi-Bibliából.
Pintérné Asztalos Emma