Építkezünk…

Devich Márton főgondnok évkezdő beszámolója.

Szeretett Fasori Gyülekezet!
Kedves Testvérek!

Építkezünk. Erősen, küzdelemmel, kitartóan, imádkozva, néha fáradtan, néha lendülettel, de mindig reménységgel, építkezünk. Pontosítok: az Úr építkezik, mi csak asszisztálunk hozzá, ahogyan a munkások is a szomszédban. Isten már látja a kész épületet, és azt is tudja, mikor költözhetünk bele. Isten az építkezés idejét, éveit szabta ránk, most van erre lehetőség, ki tudja, később lesz-e ilyen alkalom valamikor? Világosan látjuk, hogy most kell a nem könnyű feladatot elvégeznünk. Ezért építkezünk... Szeretnénk persze nemcsak téglákkal, malterral tenni, hanem lelkileg is. Isten országát építeni a Fasorban. Az épületekben és a szívekben. Minél több „élő kő” épüljön be a lelki házba. Ez az imádság, vágy van mindannyiunk szívén.
Egy évvel ezelőtt azzal a gondolattal fejeztem be főgondnoki beszámolómat, hogy 2018 legyen az óvodánk éve! Tény, hogy az új óvodaépület építkezése határozta meg a leglátványosabban a Fasor, a gyülekezet mindennapi életét az elmúlt évben, de az is igaz, látjuk, hogy a kivitelező hibájából még mindig nem értünk az átépítés végére, bár októberre, második lépésben január végére szerettünk volna. A munkát nem várt építési problémák is nehezítették.
Rengeteg szervezői-tervezői, menedzseri munka van az építkezés mögött, számtalan megbeszélés, levelezés, egymásnak feszülés a kivitelezővel, és hangsúlyosan szeretném megköszönni mindenkinek a szolgálatát, munkáját, aki ebben a gyülekezet részéről feladatot vállalt. Hisszük, hogy az építkezés befejezése Isten kezében van. Mindig a félig teli pohárra kell néznünk, hálát adva, és nem a félig üresre. És az épület szép lassan elkészül végre. Ahogy jön a tavasz, újjászületik, reményeink szerint március végére!
A kollégium egésze nagy ajándék, és óriási missziói terület, folyamatos kihívásokkal. Egészen friss adat: Csipkebokor óvodánkba 119 gyermek jár, Julianna iskolánkban 319 diák tanul! S ha vannak is néhányan testvérek közöttük, gondoljunk bele, hogy ez hány családot jelent! Akikhez el tud jutni az evangélium! Örömünk, hogy az iskolaépület immár az egyházközség tulajdona lehet, és hogy megújulhatott az iskola több terme, alagsora, amely új lehetőségeket jelent. Zajlik egy nagy eszközbeszerzési projekt is. Tavaly a presbitérium új, egyértelműbb fenntartói működési irányelveket is szabott iskolánk számára, mely reményeink szerint segíteni fogja az intézményt abban, hogy megőrizve eddigi értékeit jobban meg tudjon felelni korunk egyre nehezebb pedagógiai kihívásainak, és hogy az iskolát a gyülekezet még jobban a sajátjának érezhesse. Ez a munka idén is folytatódik. Az iskolai alagsor megújulásával és az új óvodaépülettel 2019-ben a gyülekezeti életterünk is bővülhet, reménységünk szerint például új, komfortosabb, egészségesebb helyet kaphat a gyermekmegőrző, vagy lehet önálló szobája a cserkészetnek. Az új lehetőségek kihasználásáról elkezdődött a gondolkodás.  
Az elmúlt év elején új presbitérium kezdte meg a munkáját négy új presbiterrel a soraiban. Áldás volt megtapasztalni, hogy bár Isten adott próbákat, nehezebb vitákat, minden alkalommal sikerült Isten előtt megállni, és teljes egységre jutni. A döntésekhez volt bátorságunk és hitünk, és minden esetben felülről, az Úrtól kértünk bölcsességet. Ősszel a gondnoki csapat is megerősödött, bővült, hiszen a presbitérium missziói gondnokot választott Simongáti Győző személyében. Beosztott lelkipásztorként dolgozik tovább a Fasorban két lelkész, aki eddig is itt szolgált közöttünk: a siketmissziót vezető Marton Piroska, és Győrffy Eszter, aki elsősorban vallástanári feladatokat kapott. A tavalyi év egyik legmeghatóbb, szép alkalma volt, amikor két siket testvérünk vallott hitéről, és konfirmációi fogadalmat tett gyülekezetünkben.
A hittanoktatást tavaly különösen megáldotta az Úr. Az állami közoktatásban 7 iskola 40 csoportjában 128 diákot taníthattunk-taníthatunk hittanra a 2018–19-es tanévben, de ami különös ajándék, hogy csodálatos módon megnyíltak az óvodák kapui: 9 csoportban 85 óvodás gyermek részesülhetett hittanoktatásban (az ezt megelőző tanévben csupán 3 csoportunk volt 20 gyermekkel). A fasori evangélikus gimnáziumban tavaly 161 diákot értünk el. Több mint megháromszorozta Isten az állami óvodai missziói lehetőségeinket, ami persze nagy feladatot is jelentett a hittanoktatók számára, köszönjük odaadó szolgálatukat!
A nyár kiemelkedő eseménye volt a harmadik sátoraljaújhelyi többgenerációs hét, amelyen 343-an voltunk együtt a gyülekezetből, 110 család, kicsik és nagyok, idősek és kisbabák, 57-en az ifiből és összesen 97 gyermek, akik között 32 szolgáló dolgozott. Nagy öröm volt ez a hét, megszólító igei alkalmakkal – délelőttönként a békéltetés szolgálatáról, melyet Krisztustól kaptunk (2Kor 5,16–21) –, sok énekléssel, játékkal, szemináriumokkal, bizonyságtételekkel, kirándulással, úszással és vízipólóval, sok-sok testvéri beszélgetéssel. Esténként is szólt hozzánk Isten: jöjjetek hozzám, figyeljetek rám, hallgassatok rám, én megszabadítlak, hűségem rendíthetetlen (Ézs 55,3).
A tavalyi év fontos élményei, eseményei közé tartozik egy másik csendeshét is. Ősszel holland testvéreink, a papendrechti gyülekezet látott vendégül egy körülbelül 25 fős presbiteri-szolgálói küldöttséget, több házaspárt. Sokat tanulhattunk ebből a hétből, megismerve az ottani gyülekezeti életet, felüdülést jelentett sokunk számára az a pár nap, és csodálatos volt megtapasztalni a holland testvérek szeretetét, azt, hogy ha százfélék is vagyunk, vagy más nyelven is kommunikálunk, mégis egy az „életanyanyelvünk”, a Biblia, és egyek vagyunk Krisztusban. Értjük egymást.  
Tavaly év elején szolgálói „börzét” tartottunk, egy hasznos alkalmat, amelyen bemutatkozhatott a gyülekezet összes, több mint 40 szolgálati ága, és megismerhette a gyülekezet a vezetőiket. A cél az is volt, hogy új szolgálókat toborozzunk, ebben még bőven van tennivalónk. Sajnos több területen hiány van „építkezni” vágyó szolgálókból. Közben új felelős szerkesztő került a Fasori Harangszó élére, új vezetői lettek a fiatal felnőttek körének. Hálát adunk az Úrnak a folytonosságért is, például az odaadó gyermekmunkáért, a gyermekmegőrző szolgálatért, azért, hogy áldott módon folytatódhatott a diakónia is Fehér Mariann testvérünk vezetésével – kaptunk hozzá anyagi támogatást. Egy új szolgálat is elindult tavaly, az istentiszteletek alatti imaközösség, amely sokat jelent majd a lelki építkezésben. Minden területen köszönjük a testvérek szolgálatát! 
Megújult a Szabó Imre terem, új burkolatot kapott, festést, és örömünk, hogy a Julianna iskola régi épületéből visszakerülve immár régi helyén, a gyülekezeti teremben csodálhatjuk meg a fasori festett üvegcímert, gyönyörűen restaurálva, a mózesi Igével, amely pecsétünkön is szerepel a csipkebokorral: „Ég, de meg nem emésztetik.” Azt kívánom, hogy ha ránézünk, mindig jusson eszünkbe, hogy égő szívvel legyünk az Úr szolgái – itt, a Fasorban is! Égő szívvel sokkal jobban megy az építkezés!
2018-ban megtapasztalhattuk, hogy egyre sürgetőbb gyönyörű műemlék templomunk felújítása. Beázásaink vannak, kiestek a tetőtérben ablakok, omlik a vakolat, felpúposodott a kő, töredezik az Úr asztala. Lépnünk kell. Az üvegablakainkról többször is szóltunk, köszönjük a Testvérek nagylelkű adományait, és kaptunk támogatást a VII. kerületi önkormányzattól is. Egy pályázaton további állami forrásokhoz jutottunk, és reménységünk, hogy a felújítást – legalábbis egyes elemeit – 2019-ben elkezdhetjük. A tervek már készülnek. A „fasori építkezés” tehát az óvodaépület befejezése után is folytatódik. Így majd újra, megint építkezünk… Ha Isten megengedi.
Tavasszal Somogyi Péter szolgálatával áldott hitmélyítő héten vehettünk részt, az igehirdetés-sorozatban a helyes, helyreállított énképünkről volt szó, erről tanulhattunk az Ézsaiás 43,1–7 alapján. Ősszel ismét volt evangelizáció, amelyen négy, a Fasorból indult, gyülekezetünkhöz kötődő lelkipásztor szolgált Igével: Böttger Antal dunaújvárosi, Székely Tamás budapesti, Pozsonyi úti, Székely Zsolt Baranya megyei, kovácshidai és Kovács Gergely pesthidegkúti lelkész. Jó volt, hogy újra a Fasorban köszönthettük őket.
Tavaly is volt női és férfi csendesnapunk, több családos alkalmunk, Kereszt-kérdések sorozat, jártak testvérek börtönmisszióban, kézműveskedhettünk, pénzügyeinkről tanulhattunk, és nagy öröme volt a gyülekezet nő testvéreinek egy új, rendszeres bizonyságtevő alkalom, az Eltökélt szívű nők, amely áldott módon beépült gyülekezeti életünkbe, és amely nemcsak nekünk ajándék, hanem a közösségi médiában való megjelenésével másoknak, kifelé is hirdeti az evangéliumot. Tavasszal részt vettünk, „átmentünk” a Szeretet-hídon. Ősszel otthont adhattunk a második fasori orgonafesztiválnak. Egész évben sok gyönyörű koncert, zenés áhítat volt a Fasorban, a zene Istenre mutatott, mint ahogy élmény volt az Urat magasztalni a hangszeres-zenés istentiszteleteken is a fasori muzsikusok szolgálatával.
Cserkészetünk, a 270. számú Hajnal Cserkészcsapat is erősödött, sok áldott együttlét mellett gyülekezetünk egyik ifjú tagja őrsvezetői cserkész-szakképesítést szerzett.
Az ifjúság egy kicsit megújult rendszerben kezdte meg a működését az elmúlt évben, új ifivezetőkkel, a konfirmandusok hatékonyabb bevonásával, egy támogatói-mentorálási program elindításával, s mindennek áldásait lehet tapasztalni. Nagy öröm, amikor konfisoktól hallom vissza, micsoda élmény nekik, ha ifisekkel együtt lehetnek, hogy partnernek tekintik őket, és nem véletlen, hogy alig várják, hogy ők is ifisek lehessenek. Mondhatjuk: építkezünk! A 2017-es évnek is nagy eseménye volt az IKON a Fasorban, harmadik alkalommal rendeztük meg a budapesti református ifjúsági konferenciát, amelyen a Kárpát-medencéből 350, 14 és 30 éves közötti fiatal vett részt. Itt voltak ifjak a zilahi testvérgyülekezetből is, és nem sokkal később fasori fiatalok járhattak egy erdélyi református találkozón.
Kedves Testvérek! A választói névjegyzéket 706 névvel zártuk le. A 18 éven felüli, konfirmált gyülekezeti tagjaink közül ennyien fizettek nevüket vállalva egyházfenntartói járulékot az elmúlt 3 év valamelyikében. 3 év alatt körülbelül 90-en estek ki, elhunytak vagy elmentek, és körülbelül 60-an érkeztek a gyülekezetbe. És van 29 tag, akik fizettek egyházfenntartói járulékot, de nem kerülhettek bele a névjegyzékbe, mert a nevükön kívül nincs róluk semmilyen adatunk.
Köszönjük hálás szívvel a perselyadományokat is, az egész éves támogatást mindenkinek. Minden évben elmondom, hogy a gyülekezeti életre, a lelkipásztorok és a munkatársaink bérére nem kapunk az államtól semmilyen támogatást, abból élünk, gazdálkodunk, amit a gyülekezet ad erre a célra. Istennek hála, pénzügyeink rendben vannak, Ő kirendelte a rávalót 2018-ban is a feladatainkra. Köszönet a pénzügyi területen munkálkodó Testvéreinknek, ahogyan megbízható munka folyik az ellenőrzés területén is. Továbbra is nagyon várjuk a Testvérek támogatását, hatalmas szükség van rá, és buzdítok mindenkit, ha Isten indítja, ha megteheti, ha csak néhány száz forinttal is, de növelje heti adományait, mert a gyülekezet nő, a feladatok is sokasodnak, szükség van minden forintra. Ha mindenki csak 100 forinttal többet dobna vasárnaponként a perselybe… A gyülekezetnek, lelki építkezéseinknek is nagy lépést jelentene.
Anyakönyvi adatainkról: 2018-ban 34 gyermeket és 3 felnőttet kereszteltünk meg, 19 fiatal és 9 felnőtt, összesen 28 fő tett konfirmációi fogadalmat, ez a szám 5-tel kevesebb, mint a 2017-es. 6 református és 14 vegyes vallású házaspár, összesen 20 pár esküvőjét tartottuk a Fasorban, sajnos jóval kevesebbét, mint 2017-ben, igaz, akkor kiugró emelkedés volt. Szomorú adat, de 2018-ban 60 alkalommal álltunk meg ravatal mellett. Örömünk is volt bőven, mindig nagy boldogság a gyülekezet nagy családjában, amikor „fasori” babák születnek. Pontos adatunk nincs, de azt tudjuk, hogy 2018-ban 9 alkalommal hirdettetett meg a komatál szolgálata, ennyi fasori újszülöttről bizonyosan tudunk, és ez 2 babával több, mint 2017-ben!
Áldást kívánunk a Somogyi lelkész házaspár szombatfélévére, és hittel, reményekkel telve kezdjük meg ezt az évet. Teljes örömben folytatjuk az építkezést fizikai és lelki értelemben is a Fasorban.

2019. január 9.