Somogyiné Ficsor Krisztina
intézményi lelkész
Somogyiné Ficsor Krisztina 2009-től a Budapest-Fasori Református Kollégium intézményi lelkésze, másoddiplomaként elvégezte a családterapeuta/családkonzulens szakot. Mindig szolgálatra készen fogadja a hozzá forduló pedagógusok, gyermekek és családok megkeresését.
Szeretettel köszöntöm a honlap kedves olvasóit, látogatóit!Somogyiné Ficsor Krisztina vagyok, a Budapest-Fasori Református Egyházközség intézményi lelkésze.
Dunaújvárosban születtem 1968-ban. Édesapám kertészmérnök, tokaji szőlész-borász volt, édesanyám fogászati röntgenasszisztens. Sajnos édesapám nyolc éves koromban meghalt, így egy ideig anyukámmal, nagymamámmal növekedtem, majd évek múlva a dunaújvárosi református lelkész lett a nevelőapám, ezért gimnazista éveimben a református parókián élhettem.
A teológián ismerkedtem meg lelkész férjemmel, Somogyi Péterrel, akivel közvetlenül az öt év elvégzése után házasodtunk össze. 1993-ban született első gyermekünk, Virág, majd három év múlva Dorottya, és másfél év múlva Dániel, rá két évre Máté, és hat év múlva ráadásajándék volt számunkra Johanna Mária lányunk születése. Isten megőrző kegyelme folytán így élhetünk heten egy családban.
Lelki életemben a nagymamámtól kaptam az első hatásokat. Ő az épülő Sztálinvárosban (mai Dunaújváros) nem fogadta el a tanácsi állást, mert akkor azt is megígértették volna vele, hogy nem jár templomba. Ha ő ment Isten házába, én is mentem Vele együtt, mert vonzott engem Isten jelenléte. Aztán édesapám halála és a konfirmáció után különösen fontossá lett nekem az Atya személye. Úgy gyógyultam kamasz koromban, hogy Istenben Atyára leltem, aki szólt hozzám a Bibliából, és elmondhattam Neki minden bánatomat. Nagyon sokat jelentettek a különböző ifjúsági alkalmak, hetek, találkozók, amik a Vértesaljai Egyházmegyében voltak fiatal éveimben. A holland testvérgyülekezetben szülőkre és példákra találtam, melyek nagy hatással voltak rám. Ezért mentem a teológiára. Azonban Jézus Krisztus személye igazán teológuséveimben ragyogott fel számomra, vagyis az Ő Megváltása, Szabadítása. Egy csendeshéten láttam meg először az én bűneimet, éltem át Krisztus keresztje által a szabadítást. Igazán akkor kaptam új szívet. Mióta férjhez mentem, megszülettek a gyermekeim, azóta különösen hangsúlyos lett számomra a Szentlélek munkája. Nagyon vágyom rá! Nyilvánvaló, hogy születésem óta végzi bennem a munkáját, de 25 éve nagyon látom, hogy a Lélek gyümölcse nélkül semmi jót nem tudok tenni. A Lélek áldásaira van szüksége mind családi életünknek, mind a szolgálatomnak.
Isten Országa építését az Úr hamar a szívemre helyezte. Gimnazista éveimtől szolgáltam az ifiben. A teológia alatt Péterrel két ifit is vezettünk hétvégenként, és a németajkú gyülekezetben is szolgáltam. Majd Kecskeméten a segédlelkészi év után hitoktatásért felelős lelkésznek választottak meg. Százhúsz hittanóra szervezéséért feleltem, és közben gyermek-, családos programokat, kirándulásokat, hétvégéket szerveztem. A gyermekek születése után is szolgáltam, hiszen az első gyermekeknél még nem is volt GYES a lelkésznőknek. Mikor a Fasorba hívtak bennünket, akkor különösen szívemre helyezte Isten az édesanyák és családok közötti szolgálatot. Nyolc év fasori szolgálat után újra visszahívtak bennünket Kecskemétre. Ezt a második öt évet úgy fogom fel, mint egy ösztöndíjat, ahol közelről benne lehettünk egy nagy kollégium életében, továbbindulásában, működésében. Itt Isten a gyermekek, édesanyák, családok és az idősek közé vitt. Majd 2008 óta újra a fasori gyülekezetben szolgálhatunk. Ekkor beiktattak intézeti lelkésznek. Feladatom az iskolában, óvodában a gyerekek, szülők, pedagógusok között a lelki programok szervezése, tartása, és természetesen a gyülekezetben is szolgálok. A családok közötti szolgálatért végeztem el másoddiplomaként a családterapeuta/családkonzulens szakot is.
Hálát adok Istennek azért, hogy férjemmel egy szívet és egy utat adott mind a szolgálatban, mind az életünkben. Dicsőítem Istent, hogy kihozott egy bénulásos, halálközeli állapotban lévő agyvelőgyulladásos betegségből. Isten csodája folytán egészséges gyermekünk született, pedig rubeolafertőzést kaptam a terhesség alatt. Az Ő csodái által élünk, és kegyelméből szolgálunk nap mint nap. Bizonyságtételem olvasható a Bizonyságok fellege című kiadványunkban, és a lelki munkáról, ami az iskolában folyik, valamint családi bizonyságtételekről lehet olvasni a Jellemábécé könyvben, mely a kollégium gondozásában jelent meg.
Örömmel várom a szolgálatokat, melyeket Isten ad, és tudom, hogy alkalmasságom csak a Szentháromság Istentől van!
Beszélgetés Somogyiné Ficsor Krisztina lelkipásztorral a Jellemábécé című könyv kapcsán a Parókia portál hasábjain.
Intézményi lelkészünk karácsonyi köszöntője ITT olvasható.
Adventi igehirdetés a Julianna iskola karácsonyi istentiszteletén: