Szívünkre, kapunkra szögezve

Devich Márton főgondnok beszámolója a gyülekezet elmúlt évéről

Kedves Fasori Gyülekezet, Szeretett Testvérek!


2017 a reformáció éve. 500 éve függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét. Isten folyamatos reformációra, megújulásra hív és késztet bennünket. Imától imáig. Úrvacsorától úrvacsoráig. Az emlékév ünnepélyes megnyitóján így foglalták össze a reformáció lényegét: egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal.
Ha az elmúlt esztendőre, majd 2017-re, az előttünk álló évre gondolok, azon töprengtem el, vajon mi lenne az én 95 pontom, a személyes életemre nézve? A gyülekezetre, a Fasorra nézve?
Hálaadás, és kritikus szembenézés önmagunkkal. Nem másokkal! Nem másokat bírálunk, hogy bizony meg kellene újulnia, hogy a gyülekezetben mit kellene másképpen tenni, hanem magunkba nézünk, és Isten segítségével megpróbáljuk megreformálni hitünket, lelkünket, életünket, gyülekezetbeli forgolódásunkat, szolgálatunkat.
Testvérem, Neked mik lennének a reformációs tételeid, amelyeket a szívedre szögeznél? Kedves fasori gyülekezet, nekünk mik lennének a tételeink hitünk, missziónk erősítéséhez, amelyeket kifüggeszthetnénk a fasori templom kapujára?

Hálaadás – az elmúlt esztendőben igen gazdagon ajándékozott meg minket az Úr! Bocsánat, ha kimaradnak dolgok, igyekeztem a legfontosabb tételeket összeszedni.
A fasori templomban nyílt meg a Házasság Hete országos rendezvénysorozata, Hegedűs Endre és felesége, Katalin, zongoraművész házaspár nálunk tett először bizonyságot.
Részt vettünk a Szeretethídon, VII. kerületi önkéntes munkában, takarítottunk a környéken, és már egy idősotthonba is elvihettük az Igét énekszóban. Idén is készülünk erre.
Lélekben is sokat gazdagodhatott a gyülekezet. Februárban hitmélyítő hetünkön Somogyi Péter igehirdetés-sorozata Isten közelségéről szólt, ősszel Pataki András Dávid szolgált az evangelizációs héten az isteni szeretet, kegyelem, megváltás titkáról. Az ő vezetésével látogatást tett egy kisebb küldöttségünk zilahi testvéreinknél, és ha Isten éltet bennünket, az idén, 2017-ben viszonozni tudjuk a meghívást. Tavasszal egy hétvégére várjuk a zilahi családokat. A holland, papendrechti testvérgyülekezeti kapcsolataink is mélyültek, Szárszón közös csendeshetet rendeztünk, balatoni kirándulással, majd fasori szeretetvendégséggel. Imádkozzunk, hogy a holland kapcsolat tovább épülhessen. Egy kis csapat már tavaly a reformációra emlékezett Wittenbergben egy áldott rövid utazás során.
Nagyon kevés gyülekezet lehet még az országban, amelyben ennyi héten, ennyi táborban lehet nyaranta hitben megújulni, megerősödni, hála a szolgálóknak. A nagy létszámú szárszói házassággondozó és családos hétnek született egy nem várt nagy áldása is, az ott átélt ajándékok nyomán ősszel megalakult a Fasorban a Páratlan Kör, amely fontos helyet tölthet be gyülekezetünk életében. Áldást hozott Kincskereső táborunk, a kis- és nagyifik hete, a fiatal felnőttek hete, az emmausi együttlét is. Az önkormányzatnak köszönhetően idén nyáron új helyszínt próbálhatunk ki táborozásra a szlovákiai Rózsaszálláson.
Áprilisban nagy örömünk volt a gyermekek hónapja, kisebb-nagyobb gyermekeink bizonyságtételeit élvezhettük, húsvétkor fiataljaink énekszóval fogadták a gyülekezetet a templomkapuban. Tavaly ugyancsak nagy áldás volt a gyermekevangelizáción, amit idén is szeretnénk hangsúlyosan folytatni. Erősödött, és Istennek hála, folytatódhat az eddigi rend szerint a diakóniai szolgálat. Újítás volt a december 24-i délutáni karácsonyi istentisztelet. Karácsonykor egy hajléktalanszállón is szolgáltak testvéreink. Hála a Kereszt-kérdések sorozatokért, amely missziónk nagyon fontos része. Kibővült a munkatársi közösség a hivatalban, a hivatali munka pedig megújult, és nemcsak rendjében, hanem külsőségeiben is, az új bútorzatokkal. Sok éves imádság előzte meg a könyvtárunk újjászületését, végre méltó tárolási lehetőséggel.
Tavaly ünnepeltük a Julianna iskola 90 éves fennállását. Idén újraindulásának 25. évfordulóján adhatunk hálát. Áprilisban pedig megjelent a Budapest-Fasori Református Kollégium első kiadványa, Somogyiné Ficsor Krisztina lelkipásztor bizonyságtételekben, gondolatokban gazdag, szépen illusztrált áhítatos könyve. Nagy ajándék Istentől, amely máris rendkívüli utat járt be szerte az országban, már több mint 1600 eladott példány hirdeti sok iskolában, gyülekezetben az evangéliumot. Hála érte!
Édes Gábor testvérünk hivatalosan a lelkészi kar tagja lett, letette vizsgáit, és beosztott lelkészként folytatta fasori szolgálatát. Átvette az ifjúság vezetését, amelynek máris voltak áldásai, csak egyet emelek ki, a decemberi kétnapos IKON-t, az I. Fasori Református Ifjúsági Konferenciát, amelyen szerte Budapestről több mint 200 keresztyén fiatal vett részt templomunkban. Döntés született arról, hogy 2017-ben háromhavonta ifjúsági istentiszteletet tartunk a fiatalok szolgálatával. Az ifjúsági, valamint a hittanos munka és terem is modern eszközökkel gazdagodhatott.
Templomunk belseje is szépült, bizonyos helyeken új festést kapott, a régi karzati fotók a Kollégium gondozásába kerültek, puha és szép új párnákon hallgathatjuk a padokban az Igét, gyönyörű új hirdetőtáblák hívogatják a kerítésen az erre sétálókat, és énekeskönyveink jelentős részét is újra cseréltük vagy újraköttettük. Mennyi-mennyi ajándék!   
Ha Reményik Sándor híres verssorát – „Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát!” – az elmúlt fasori évre rímeltetnénk, úgy fogalmazhatnánk: „Ne hagyjátok az óvodát, az óvodát és az orgonát!”. Kezdem az utóbbival. Márciusban a Fasori Orgonaavató Napok keretében hivatalosan is átadásra került a Pálúr János irányításával újjászületett hangszer. Megtisztelő, hogy Balog Zoltán miniszter is beszédet mondott az avató hangversenyen, és tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő sorait is. Ősszel a VII. kerületi önkormányzat támogatásával megrendezhettük a Fasori Orgonafesztivált. Olivier Latrynak, a párizsi Notre Dame orgonistájának koncertjén zsúfolásig megtelt templomunk. Ottmár Dávid testvérünk szervezésében immár megszokottá váltak a zenés istentiszteletek fasori muzsikusok szolgálatával. Így különböző hangszerekkel dicsőíthetjük Urunkat.
Nem hagytuk az óvodát! Mármint nem hagytuk annyiban a sorsát. Miközben Csipkebokor óvodánk az elmúlt évben is nagy fejlődésen ment keresztül, sokat szépült, elkészültek a régi Julianna-épület átalakításának, egy modern hatcsoportos óvodává alakításának tervei. Sok próbát kellett kiállnunk, míg a tervet engedélyeztették. Elindultunk egy uniós pályázaton is, amelynek nyárra ígérték az eredményhirdetését, de a mai napig erről semmit sem tudni. Isten ugyanakkor megajándékozott minket váratlanul egy másik pályázattal, amelyen annyi támogatást nyerhetünk, hogy 2017-ben elkezdődhet az épület átalakítása, teljes energetikai korszerűsítése. Hisszük, hogy az Úr befejezi a jó munkát, és a teljes átalakításra is lesz erőnk, lesz segítség, erre bátorítást kaptunk egyházi vezetőinktől is.
Azt is tudjuk, hogy nem lesz könnyű a 2017–18-as év-tanév. Ha a pályázatot elnyerjük, az itt működő két óvodai csoportnak új, ideiglenes helyet kell találni, és az építkezés nyilván sok zajjal, piszokkal, kellemetlenséggel jár majd. Türelemre, békességre lesz szükségünk. El kell ezt fogadnunk, adjunk hálát, és örvendezzünk, hogy az átalakítás befejezésével majd milyen szép és korszerű óvodánk lehet!
Döntött a presbitérium a kolumbárium bővítéséről, de arról is, hogy az így befolyt összeget több év alatt egyre nagyobb százalékban – első évben 25, aztán 50, majd 75 százalékban, majd végül a teljes összeget – félretesszük állagmegóvásra, karbantartásra, fejlesztésre. A gyülekezeti élet működésének meg kell szabadulnia a kolumbáriumi bevételektől való függőségtől. Imádkozzunk ezért, s tegyünk meg személyesen is mindent, hogy Urunk segítségével ki tudjuk pótolni majd a csökkenő bevételeket.
Úgynevezett „népmozgalmi” adataink alig változtak. Tavaly 44 főt kereszteltünk meg, közülük hárman felnőttek voltak, és 29 fő konfirmált gyülekezetünkben, 9 felnőtt. 26 házaspár – bár köztük csak 4 „tisztán” református pár – kért templomunkban áldást házasságára. Ugyanakkor nagy öröm, hogy több gyülekezeti menyegzőnk is volt, amelyeken gyülekezetünkbe járó fiatalok tettek házassági fogadalmat.
Szomorú, de tovább emelkedett a temetések száma 2015-höz képest, tavaly 84 temetésünk volt. Pontos adataim nincsenek, de komatáli szolgálatok alapján 7 „fasori baba” bizonyosan született gyülekezetünkben, illetve ennél nyilván még sokkal több, akikről esetleg közvetlenül nem tudunk. Az Úr áldja meg ezeket az újszülötteket, és azokat is, akik felnőttként születtek Krisztusban újjá gyülekezetünkben!
Hálát adunk a sok adományért! Köszönjük a Testvéreknek év közbeni adományaikat. Az igazság az, hogy egyre nagyobb a gyülekezet, egyre nagyobb teher hárul a szolgálókra, igen sok a feladat, pezseg az élet, a fenntartás, a karbantartás mindig hitből van, de sokszor bizony pénzbe kerül. Mindig hitünk próbája az, hogy miből lesz valamire rávaló, de az Úr mindig megsegít bennünket.
A 2016. december 31-ével lezárt választói névjegyzékben 711 név szerepel. 2017-ben megtapasztalhatjuk, hogy miért hívják választói jegyzéknek a gyülekezeti névsorunkat. Akik szerepelnek benne, és csak azok, megválasztják majd a gyülekezet világi elöljáróit, presbitereit, gondnokait, ugyanis ősszel lejár a ciklus, és presbiterválasztás lesz. Készüljünk erre is imádsággal.
A reformáció-emlékév sok áldott lehetőséget kínál majd 2017-ben. Pünkösd hétfőjén készülünk a többi VII. kerületi protestáns gyülekezettel egy kitelepülésre sátrakban itt, a Fasorban, egész napos programmal, Pünkösd a Reformáció Parkban címmel. Ősszel pedig a reformáció hetében az igei szolgálatok mellett több szép esemény segít majd az emlékezésben, Reformáció 500 – A reformáció mai közösségei Erzsébetvárosban címmel hirdetnek rendezvénysorozatot.

De mit sem ér mindez, ha mi nem szögezzük ki a szívünkre a saját életünket megreformáló tételeket. Ha nem szögezzük ki jelképesen a fasori templom kapujára missziói vágyainkat, s nem adjuk tovább a világnak, szűkebben a kerületnek az Úrtól a Fasorban kapott ajándékainkat, az Örömhírt. Ha mi meg nem formáljuk a Szentlélek segítségével lelkünket, hitünket, szolgálatunkat. Adjon ehhez az Úr erőt mindnyájunknak!

2017. január 15.